2. Rész Ismerkedés...

Sziasztok! Kérlek titeket hogy ha olvastátok akkor írjatok hozzá vélemény és ajánljátok ismerőseiteknek is köszi előre is.

Jó olvasást!

2. Rész: Ismerkedés...

A mentőben én mentem a lánnyal és beszámoltam a látottakról a mentősnek.
A mentőben kérdezték hogy nem-e tudom hogy, hogy hívják, de én csak ráztam a fejem, válasz ként.
-Mi baja lehet?-kérdeztem, és csak néztem ahogy ellátják a sebét.
-Még pontosan nem tudjuk majd a kórházban az orvos megmondja.-adta a választ az egyik mentős.
Mikor megérkeztünk a kórházba, hordágyon tolták be az egyik kórterembe.
-Kérem itt várjon-mondta az orvos, és be ment a kórterembe ahová az ismeretlen lányt tolták be.
-Harry!-hallottam hogy a nevemet mondja valaki a hátam mögött, és lépéseket hallottam. Mikor megfordultam láttam hogy Liam, Louis, Niall és Zayn jönnek felém, már-már szinte futottak.
-Na tudod már ki ő?-kérdezte lihegve Lou.
-Nem, most vizsgálja a doki azt mondta hogy várjak kint.-mondtam kicsi aggódással, bár nem értem minek aggódok mikor nem is ismerem, na mindegy azért féltem, szép lány.
-Nézd ott a doki.-mondta Zayn. Akkor oda mentem hozzá.
-Doktor úr! Mi van a lánnyal? Belehet menni hozzá? Mikor ébred fel? -zúdítottam rá kérdések hadát.
-Üdv. Először is szép sorban-mondta a doki és vett egy mély levegőt-Nincs komoly baja csak a fáradtság és kimerültség tette ezt vele, meg szerintem nem ehetett mivel le van gyengülve, belehet menni hozzá, nem tudom mikor fog felébredni de mikor felébred kérem szóljanak nekem.-válaszolt a kérdésekre a doki.
-Értem köszönöm.-azzal fogtam és be mentem a lányhoz. Ott feküdt a keze be volt kötve és akkor ugrott be hogy nem kérdeztem a kezével mi van! Na mindegy majd ha vissza jön akkor meg kérdezem. A srácok már körbe állták az ágyat, és nézték a békésen szunyókáló lány.
-Milyen békés...-mondta nagyon halkan Lou
-Aha, tényleg vajon mi lehet a neve?-kérdeztem
-Szerintem Alexis.-mondta Niall
-Inkább Barbi...-adta a választ Lou.
-De hogy, tuti az a neve hogy Tess.-adta az ő válaszát Liam
-Susan...-mondta Zayn nagy egyszerűséggel
-Vagy inkább Sara-mondtam, és néztem közben az arcát.
Mikor mind ki mondtuk hogy szerintünk mi lehet a neve, csak néztük őt és vártuk hogy felkeljen.
-Nézd!- mondta halkan mégis erőteljesen Liam.
Mikor oda néztem láttam hogy a lány ébredezik, és kinyissa a szemét.
-Szia!-köszöntünk neki egy emberként, arcunkon nagy vigyorral.
-H-hol vagyok? Hol van David? Kik vagytok? Mi történt? -kérdezte álmos és rekedt hangon miközben a szemét dörzsölte- És miért fáj ennyire a karom?
-Na majd én válaszolok-mondtam nemes egyszerűséggel- Kórházban vagy. Nem tudjuk hogy ki az a David. Mi vagyunk a One Direction. Az történt hogy a doki szerint a fáradság és a kimerültségtől össze estél. A karod pedig azért fáj mivel mikor elestél akkor felhasította egy kiálló vasrúd.-mondtam neki lassan és érthetőn.
-Hogy mi?- akadt ki és fel akart ülni de az infúzió meg akadályozta.
-Hééé nyugi kislány - fogta meg Zayn a karját hogy maradjon fekve.
-Nem vagyok kislány!-förmedt rá a lány Zayn-re.
-Akkor elmondanád a neved?-kérdezte kicsit félve Niall.
-Nem.-adta az egyszerű választ-Találjátok ki!-hát ez kész most ébred fel és már szívat minket.
-Hát még te aludtál mi találgattunk.-mondtam
-Akkor halljam milyen nevet adtatok nekem.-mondta mosolyogva.Meg kell mondjam szebb így hogy mosolyog.
-Majd én meg mondom miket mondtunk...-mondta Zayn és egy nagy levegőt vett.- Alexis,Susan,Sara,Barbi,Tess ezeket adtuk neked-mondta és vett egy nagy levegőt.
-Az egyik talált és ha jól tudom akkor a harmadik az.-mondta. Akkor mindenki elkezdted számolgatni.
-Sara!!-ordította el magár Lou, erre mindenki megrezzent.
-Igen...- mondta nevetve- na és titeket hogy hívnak?
-Mi van? nem tudod hogy kik vagyunk nem ismered a(z) One Direction-t? -néztem egy nagyot.
-Tudom hogy mi vagyis ki az a One Direction csak nem tudom kik vannak benne nem vagyok valami nagy fan.-mondta, nekünk meg leeset az állunk.
-Na jó akkor nos...ő Zayn Malik-mutattam Zayn-re-ő itt Niall Horan -mutattam Niall-ra- ő pedig Liam Payne -mutattam Liam-re- és ő pedig Louis Tomlinson -mutattam Lou-ra- és végül én Harry Styles. Nos ha már mi így be mutatkoztunk vagyis mutattam be őket akkor már te is bemutatkozhatnál.-mondtam neki mosolyogva.
-Rendben-bólintott-az én nevem Sara Lea Wish.-mondta ki végre a nevét.

*Sara szemszöge*
Mikor meg kérdezte Harry a nevem akkor gondolkoztam hogy meg mondjam-e neki, de utána úgy döntöttem hogy inkább el mondom hisz mit titkoljam?
-Rendben, az én nevem Sara Lea Wish.-mondtam mosolyogva mivel olyan aranyosan mosolygot rám hogy nem bírtam ki.
-Tudtam hogy Sara a neved-mondta nagy hévvel. Én ekkor kaptam észbe.
-Mennyi az idő?-kérdeztem kicsit idegesen.
-Most lesz délután 5 óra -felelte azt hiszem Liam
-Hogy mii vaan?-kérdeztem idegsebben.
-Mi a baj?
-Fel kell hívnom a tesóm már biztos aggódik miattam! Valaki ide adná a telóját hogy felhívjam a tesóm?-kérdeztem és egy mosoly ült ki az arcomra.
-Tessék itt az enyém.-ajánlotta fel a telóját Zayn.
-Köszi.-be írtam a tesóm telójának a számát és felhívtam...- Szia David én vagyok az Sara...
-Te jó ég Sara hol vagy már? És kié ez a telefon? Jól vagy? Hol vagy? -hát hallom aggódott értem az én drága testvérem.
-Hát meg vagyok, a telefon Zayn Malik-é mivel ők vannak velem itt a kórházba, és ahogy már említettem kórházban vagyok.- adtam a gyors válasz én figyeltem hogy a tesóm mindjárt le harapja a fejem telefonon keresztül.
-Melyikbe vagy?-hogy csak ennyi? Csak egy "melyikbe vagy" kérdés hát jó.
-Szent Margaret kórház (kitalált).
-Máris ott vagyok.-azzal fogta és kinyomta.
Én csak nagyon néztem és közben azon gondolkoztam hogy miért nem ordította le a fejem mivel amikor nem hívom vagy nem megyek haza időben akkor szinte szemmel le tudna szúrni, de most csak annyi hogy "melyikbe vagy" hát ez különös. Lehet hogy majd mikor ide ér akkor fogja ezt bepótolni. De remélem hogy nem fog ki akadni hogy itt van 5 fiú velem egy kórterembe.(Tudni kell hogy a tesóm nem szeretné hogy még pasizzak mivel úgy van vele hogy "még túl fiatal vagy ahhoz hogy pasiz", hát igen az én testvérem, és ezért szeretem én annyira.
-Hahó!! Sara!! - integetett előttem Harry-jól vagy?
-Hmm... Igen persze minden rendben csak elgondolkoztam ennyi az egész-magyarázkodtam.
-Oké mindjárt itt lesz a doki. Na mit mondott a tesód?-érdeklődött a fürtös. Most hogy szóba került tényleg jó a haja.
-Azt mondta hogy már is jön és hallottam hogy beszáll a kocsiba. Amúgy minek jön az orvos?- kérdeztem
-Ömm. Azért hogy megvizsgáljon.-adta a hülye még is igaz válasz Lou.
-Oké.-mondtam flegmán.
-Jó napot hölgyem én Dr. Hols vagyok. Megtudhatnám a nevét?-kérdezte a doki.
-Jó napot doktor az én nevem Sara Lea Wish.
-Rendben miss Wish ...
-Kérem tegezzen!-mondtam neki mivel nem szeretem mikor úgy szólnak hogy "miss Wish"
-Nos akkor Sara fáj valahol? Szédülsz? Fáj a fejed?
-Csak a karom fáj ahol be van kötve.-mondtam és megsimogattam a bekötött kezem, vagyis inkább a felkarom mivel csak az volt bekötve.
-Igen az azért fáj mivel a vasrúd felhasította a karját de nem kellet sem össze varrni sem márt csinálni vele csak fertőtleníteni kellet és bekötni. Víz nem érheti.-adta az utasítást a doki.
-Értem és mikor mehetek haza?-érdeklődtem mivel UTÁLOK kórházban lenni.
-Most hogy elnézem akár most is csak annyi a lényeg hogy egy hozzátartozó írja alá a papírokat.-mondta a doki közben a kórlapom nézte.
-Az jó ha a testvérem írja alá?-kérdeztem- mivel most fog be érni.
-Igen. Természetesen jó lesz az ő alá írása is.-azzal fogta magát és kisétált a kórteremből.
Még beszélgettem a srácokkal és eléggé megismertem őket,bár nem tudom 10 perc alatt menyire lehet 5 embert ki ismerni. Azért 10 perc mivel David akkor érkezett...


Nos  hogy tetszett a második fejezett? És szerintetek mit fog mondani David mikor meglátja az ő drága hugicáját 5 sráccal egy kórteremben?

1. Rész Nagy meglepetés?

Sziasztok!
Örülök, hogy ide találtál, remélem tetszeni fog a blogom és írj majd kommentet valamint pipáljatok :)

1. Rész    Nagy meglepetés?   

 Bemutatkozom Londonban élek újra mivel 5 évet laktam Párizsban és most másfél éve hogy vissza jöttünk anyámmal Londonba. egy nagyon szép házban élünk aminek egy fiú és három lány tagja van akik nem másak mint anyum, bátyám David, és a mi kedves kutyusunk Pezz(palotapincsi) na és én. Így négyen éljük az életünket.
 -Kis lányom... Ébresztő!-szólt kedvesen anyum
- Sara, elfogsz késni a suliból!-mondta egy kicsit idegsebben
-Mmmmm... -morogtam és felnéztem az órára ami már nagyban ütötte a fél nyolcat.
-Mi van?? Te jó ég elfogok késni!!-sikítoztam és  kipattantam az ágyból és egyenesen a fürdőszobába mentem, és kezdtem a napi rutinomat,  azaz zuhanyozás, fogmosás, fésülködés, és egy kis smink.
-Ha kész vagy akkor gyere le és egyél egy kis pirítóst!-kiabált fel anyum
-Már megyek csak fel öltözök!- szóltam neki vissza mielőtt feljött volna.
Gyorsan ki kerestem a  ruháimat  és el  döntöttem hogy felveszek egy barna csőnacit és az egyik kedvenc felsőmet és egy szandit, és már mentem is le vagyis jobban mondva mentem volna, mivel a tesóm ahogy szaladni akartam elkapott és felemelt.
-Tegyél leeeee!-üvöltöttem mint a sakál és egy nagy ásítással fejeztem be.
-Már megint nem aludtál hanem inkább tanultál, igaz?-kérdezte és letett de a karomat még mindig fogta.
-Nem, de hogy, aludtam egész este. De ha most meg bocsájtasz akkor én mennék mivel elfogok késni.- azzal kiszabadítottam a kezem és leszaladtam a csiga lépcsőn de hallottam hogy jön utánam.
-Tudod hogy nekem te nem tudsz hazudni, és tudom hogy megint nem aludtál.-mondta és sejtelmesen nézett rám.
-Jó, oké be vallom, tanultam este de azért mert ma is lesz nagy doga és jó jegyet akarok.-mondtam azzal adtam egy puszit anyumnak.
-És mi lesz a pirítóssal?-hallottam anyám hangját
-Nem vagyok éhes!-ordítottam vissza azzal fogtam és kiszaladtam a házból és mentem a sulihoz. Szerencsére a suli elég közel van a házunkhoz csupán 15 perc mire oda érek.

*Suliban*
Nagyon fáradt voltam, és ezt szerintem a barátnőim is észre vették. Mikor letelt az első 3 óra és megírtuk a dogát amit tudtam és legalább egy 4-esre számítok. A menzán szóba is kerültem az asztalnál.
-Sara, nem vagy álmos?- kérdezte barátnőm Rebeca de mi csak Becca-nak hívjuk.
-Egy kicsit megint fent voltam tanultam este. Szerinted hányas lesz a dogád? - kérdeztem és beleharaptam a szendvicsembe.
-Nem tudom, tudod én veled ellentétben az estét alvással töltöttem és nem tanulással, de bízok benne hogy  legalább 3-mas meglesz.
-Az is jó na és te Bella?... Hahóó Föld hívja Bellát!!-mondtam és le vettem róla a napszemüvegét, aludt, hát ez kész...
-Mi? Hol? Mikor?-kezdet el mindent mondani össze-vissza Bella, mikor fel riasztottuk
-Szia álomszuszék. Szerinted hányas lesz a dogád?-kérdeztem ő pedig a szemeit dörzsölte.
-Szerintem 5-ös,mivel egész este tanultam plusz tegnap egész nap.-mondta és elkezdet enni.
-Pill mindjárt jövök.-azzal fel álltam és kidobtam a szenyámat, majd visszamentem az asztalhoz.
-Most ezt miért csináltad? Egy falatott ettél csak belőle és gondolom otthon sem ettél, mivel azt mondtam hogy szinte futottál a suliba.-förmedt rám Rebeca.
-Azért mert nem vagyok éhes.-mondtam nagy egyszerűséggel.
-Okééé -mondták szinte egy ember ként. Abban a pillanatban csengettek is.
Az órák hihetetlen unalommal és álmossággal teltek, már ma nem írtunk több dogát ezért ki fújhattuk magunkat.
De sajnos holnap újra lesz egy nagy doga és az is nagyon fontos. Mikor az utolsó órának is vége lett a lányokkal elindultunk haza.

*Otthon*
 
-Megjöttem!!- kiabáltam de bár ne tettem volna akkor egy hatalmasat hasított a fejembe.
-Sziaaaa Hugíííí... -ordított a fülembe hátulról David.
-Óóóó te barom.- ugrottam meg és adtam neki egy jó nagy pofont, bár csak reflexből jött.
-Na mi van? Csak hülyülök.-dörzsölte az arcát ahova csaptam- Fáj a fejed?- kérdezte mikor látta hogy a fejemet fogom. Bólogattam.
-Igen de most inkább el megyek sétálni.-mondtam és megfordultam.De David elém állt.
-Várj nem eszel reggel sem ettél és mondta Bella hogy suliban sem etted meg a szenyádat! Mi a baj?-kérdezte és sejtelmesen nézet rám mivel tudja hogy akkor igazat mondok neki.
-Semmi csak nem vagyok éhes ennyi az egész. De kösz hogy aggódsz. Amúgy anyu mikor jön?-kérdeztem a tesóm.
-Nem tudom de ígérd meg ,hogy amikor haza jössz akkor  eszel valamit oké?-kérdezte és meg fogta a vállam.
-Jó ígérem. Apropó a telóm nem tennéd fel a töltőre már vagy fél órája pittyeg.-adtam a kezébe a telóm. Bólintott. Azzal kisétáltam a házból. Már vagy fél órája sétálok rengeteg ember között, de az a jó hír hogy végre ki állt a fejfájásom! Befordultam az egyik utcába ahol nem volt senki ezért gondoltam itt lassabban megyek. Mikor már az utcában vagy 100 métert haladtam hirtelen megszédültem és minden elsötétült... 

*Eközben a(z) One Diroction-nál*
     *Harry szemszöge*

-Srácok én unatkozok...-jelentette be Louis.
-Nem vagy egyedül.-szögeztem le
-Akkor gyertek velem most akarok menni egy új tetkót csináltatni.-ajánlotta fel a lehetőséget Zayn.
-Megyek!- adtuk a válasz mind az 4-en egy emberként.

*Útközben*
Mikor elindultunk és be mentünk az utcába  senki nem volt ott csak egy lány. Akin igencsak megakadt a szemem. Egyszer csak azt láttam hogy összeesik.
-Srácok oda nézzetek!- kiáltottam el magam és a lány felé mutattam akkor mindenki arra nézet és lesokkolt.
-Ne csak nézzétek gyertek már!-ordítottam és elkezdtem oda futni a lányhoz és közben a fiúk is észbe kaptam és futottak ők is. Mikor oda értünk láttam egy kiálló vas rudat és vért de nem nagyon sokat. Néztem a vas rudat és észre vettem hogy csak a kezét hasította fel.
-Jól van?-tette fel a kérdést Niall
-Nem tudom de a keze fel van hasítva és vérzik.-mondtam ijedten.
-Hívtam a mentőt 5 perc és itt lesznek, azt mondták hogy próbáljuk elállítani a vérzést.
-És azt hogy a francba mikor azt sem tudom hogy, hogy van mivel ott van a felső?-mondtam már egy kicsit ingerülten.
-Jaj Styles...-mordult rám az eddig csöndes Liam. Azzal oda lépett és letépte a lány pólójának az ujját. És ott volt egy nagy vágás féleség.
-Most szorítsd el!- adta az utasítást Liam.
-Oookééé... -mondtam ijedten és  elkezdtem szorítani a sebet mikor Zayn fel szólalt.
-Itt a mentő!-kiáltott...
A mentőben én mentem a lánnyal és beszámoltam a látottakról a mentősnek.