2013. május 26., vasárnap

9. Rész Nagy veszekedés és vissza Londonba

Itt az új rész bocsi hogy ilyen későn hoztam :( Remélem tetszeni fog és tessék használni a Tetszik vagy Nem tetszik rubrikákat a rész alatt! :)
Jó olvasást!

9. Rész    Nagy veszekedés és vissza Londonba

Még érkeztem Magyarországra. Megvártam a csomagjaim majd el indultam a kijárat felé. Nagy meglepésemre ott várt az apám, aki nagy valószínűséggel nem ismert meg mivel a másik irányba nézelődött. Egy nagyot sóhajtottam, majd elindultam apám felé. Meg álltam előtt majd ő rám nézz.
-Szia kicsim!-üdvözölt
-Szia!
-Gyere menjünk, a kocsi nem messze áll.-mondta majd el indult. Na ez is jól indul legalább a bőröndömet vihetné. Jó kis apa. El indultam utána. Mikor ki léptem a repülőtérről minden nagyon ismerős volt, pedig nagyon régen jártam már itt. Apám meg állt egy kocsinál majd ki nyitotta a csomagtartót.
-Gyere tedd be a bőröndödet. -mondta  majd fogta magát és be szált a vezetőülésbe. Be tettem a csomagom a csomagtartóba majd be ültem a kocsiba, apám háta mögött ültem. Eszembe jutott hogy be kéne kapcsolni a telefont. Mikor be kapcsoltam láttam hogy 10 üzenetem is jött Harry-től, és a bátyámtól.
Mind a kettőjüknek vissza írtam majd zsebre tettem a telóm és bámultam ki az ablakon.
-Milyen volt az út?-törte meg a csendet az apám.
-Jó.-adta az egyszerű választ.
-Szép nagy lány lettél, már vártam hogy mikor jössz.-mondta közben az utat figyelve.
-Köszönöm.-az út további részében nem beszélgettünk majd meg érkeztünk egy kis házhoz. A kocsi be hajtott a kocsibeállóra majd, ki szálltunk. Mikor be mentem a házba egy nő üdvözölt, nagyon meg voltam lepődve mivel nem ismerem és ő a nevemen szólított.
-Szia Sara. Milyen nagy vagy. Én Miranda vagyok.-ölelt meg.
-Szia. Amúgy te ki vagy?-néztem rá kérdően.
-Az én élettársam.-mondta apám a hátam mögül.
-Aha. jó én megyek a szobámba.-mondtam majd meg fogtam a bőröndöm és mentem a régi szobámba. Mikor be értem nagyon meg lepődtem. Át volt rendezve a szoba és tiszta fiús volt.
-Szia. Biztos te vagy Sara.-jött felém egy úgy velem egykorú srác. Izmos volt a testalkat, kék szeme, és felállított szinte fekete színű haja volt.
-Szia. Igen én vagyok. Te amúgy ki a szösz vagy? És mit keresel az én szobámban?-kérdeztem majd csipőre tettem a kezem és vártam a magyarázatott.
-Én Ricsi vagyok. És hogy fel legyél világosítva ez már rég nem a te szobád angyalom.-mondta majd be zárta a szoba ajtaját. Na ez is jó van egy ellenségem.-gondoltam magamban.
-Kicsim gyere meg mutatom a vendég szobát. -hallottam apám hangját. Meg fordultam és mentem utána. Egy szobában voltam elég kellemes volt bent lenni.
-Miért van itt dob?-kérdeztem mikor meg láttam az említett hangszert.
-Az a Ricsié.-adta az egyszerű választ.
-Jó hogy említed amúgy Ricsi Miranda fia?-kérdeztem.
-Pontosan. Kicsit nagy legény de meg lehet szokni.
-Aha.-mondtam - Na jó akkor nagyjából ki pakolok-mondtam majd el kezdtem ki szedni a pizsamám és a sminkjeim.
-Oké én hagylak.-mondta majd ki ment. A nap tovább részében nem volt semmi este meg vacsoráztam és meg tudtam hogy apám és Miranda már 3 és fél éve együtt élnek. Apám nem nőtt valahogy a szívemhez mivel este is ivott az asztalnál. Rá is kérdeztem hogy még mindig iszik-e? Erre csak rám förmedt hogy semmi közöm hozzá meg hogy mennyek inkább aludni. Hát igen nem változott.
Már három napja itt vagyok és szinte minden nap volt veszekedés amik engem igen csak szíven ütött. Ricsivel szinte a pokolba kívánjuk egymást. Mirandával még elég jól is kijövök.
Ma van a negyedik napom hogy itt vagyok és már nem bírom.
Reggel ki ugrottam az ágyból mivel Ricsi dob püfölésével ébresztett. A fejem egyből el kezdett sajogni.
-Takarodj ki innen.-ordítottam rá teli torokból.
-Mi az hogy takarodjak? Nekem te ne parancsolgass.-sziszegte, majd be vágta az ajtót.
-Sara mi a büdös francért kell reggel 6 órakor ordibálnod? -ordított rám apám.Itt már nem bírtam tovvab el kapott a sírás mivel már 3 napja ez megy, hogy Ricsi csinálja a bajt és én iszom meg a levét.
-Tudom mi a büdös francért ordibáltam? Nos hogy tudd azért mert az a hülye gyerek itt dobol nekem.-ordítottam sírva.-És tudod miért vagyok így ki akadva azért mert már lassan 4 napja hogy én iszom meg a levét annak amit Ricsi csinált!
-Mi jogon emeled fel te rám a hangod? Mit képzelsz magadról olyan vagy mint anyád , olyan puhány hogy minden kis dolgon fel kapja a vizet!-ordított majd le vágott nekem egy pofont és elég nagy erővel mivel érzetem hogy az arc csontomnál nagyon fáj.
-Anya nem olyan többet ér mint te! Te csak a kocsmákat járod! Még most is részeg vagy, árad belőled a pia szag! És még olyan elvetemült őrölt vagy hogy még a saját lányodat meg ütöd! Te nem apa vagy hanem egy alkoholista!-ordítottam majd ki löktem az ajtón. Elmentem a szekrényig és elő vettem a bőröndöm. Bele pakoltam a ruháimat majd a sminkjeim. Pár ruha darabot ki vettem majd fel is vettem.


Fel tettem egy kis alap sminket majd láttam a tükörben hogy a bal oldali arcom fel van dagadva és lilulni kezd. Ez remek.-gondoltam magamba, majd meg fogtam, és egyből fel szisszentem.
Mikor minden cuccom be pakoltam meg néztem a telómon mikor indul a leghamarabbi gép Londonba. 8 órakor fog egy felszállni. Ez kell nekem.-gondoltam magamban. A telefonom zsebre tettem majd meg fogtam a bőröndöm és ki mentem a szobából, majd mikor a nappaliban a napszemüvegem is meg lett, mentem az ajtóhoz.
-Te meg hova akarsz menni!-szólt utánam apám.
-Haza!-adtam az egyszerű választ majd ki nyitottam az ajtót és ki léptem rajta. Majd egyszer csak Ricsi meg ragadta a karom és elég erősen fogta.
-Eresz el! Ez fáj! -mondtam és kezem próbáltam ki szabadítani a szorításából. Annyira fájt hogy a könnyek utat törtek maguknak és folytak le az arcomon.-Hallod Engedj el!-ordítottam és húztam a karom.
-Ezer örömmel ez után. -mondta majd magához húzott és megcsókolt(!), tiltakoztam de nagyon durva volt. Majd gondoltam egyet és felhúztam teljes erőmből a lábam ami pont a férfiasságát találta el, mikor el találtam ő bele harapott egyet alsó ajkamba, és elengedett. Meg fordultam és futottam majd éreztem hogy valami meleg folyadék folyik végig az arcomon. Vér. Vérvolt az, olyan erővel harapta meg az ajkam hogy vérzett, és nagyon fájt. Nem törődtem vele csak fogtam egy taxit ami ki vitt a repülőtérre.
A gépem most fog felszállni ezért futottam és még mindig vérzett a szám.
A gépen ülök és elhagytam Magyarországot nem tudom hogy de sikerült el aludnom.
-Kisasszony! Kisasszony!-rázta a vállam egy stewardess.
-Igen?-szóltam majd éreztem hogy nagyon fáj még a szám.
-Kérem kösse be az övét le szállunk.-mondta majd mosolygott egyet és elment. Én be kötöttem az övet majd elő vettem a kis kézi poggyászból a tükröt és meg néztem a szám. Fel volt püffedve és kicsit lila is volt. viszont a szemem alatt az arccsontomnál nagyon lila lett. Hát ez remek.-gondoltam magamban.
A gép le szállt én pedig itt vagyok és várom a taxit.
-Jó napot hölgyem hova vihetem?-kérdezte a sofőr. Le diktáltam neki a címet majd 10 perc alatt otthon volt. A kanapén ültem és vártam hogy a telefonom be kapcsoljon. Végre be kapcsolt. Fel hívtam David-et hogy tudja itthon vagyok.
-Szia hugi!-üdvözölt.
-Szia.
-Valami baj van? -kérdezte és érződött a hangján hogy aggódik
-Itthon vagyok mivel nem bírtam tovább ott maradni. David én nagyon sajnálom.-mondtam majd oda mentem a hűtőhöz és ki vettem egy kis jeget.
-Mi történt? -kérdezte. Én akkor tettem a szemem alá a jeget ezért fel szisszentem.-Valami bajod eset?-aggodalmaskodott.
-Nincs semmi bajom csak haza jöttem-füllentettem.
-Gyere ki hozzánk, ne legyél otthon egyedül.-mondta az ötletét.
-Nem megyek ki!-jelentettem ki.
-Akkor menj át a srácokhoz.-mondta a másik ötletet.
-Nem megyek, szeretnék egyedül lenni.
-Oké na én most megyek anya üzeni hogy szeret téged!
-Én is őt. szia.
-Szia hugi. Puszillak.-mondta majd le tette a telefont
Fel vittem a szobába a bőröndöm majd elkezdtem ki pakolni vagy 5 perce lehettem fent és a könnyeim áztatták az arcom És hogy miért? Azért mert soha az életbe nem akarom apámat látni, sem azt a hülye gyereket Ricsit. És az is nagyon fájt még amit apa mondott anyáról.  A csengő szóra gyorsan fel pattantam majd le töröltem a könnyeim és ki nyitottam az ajtót. Nagyon meglepődtem mivel az ajtóban az öt jómadár volt.
-Sziaa! -köszöntek egyszerre.
-Sziasztok gyertek be! -mondtam majd be invitáltam őket a nappaliba.
-Mi lett veled?-kérdezte Harry tőlem mikor le ültet az ölébe, érezni lehetett az aggódást a hangján.
-Semmi. -mondtam és megráztam a fejem. Nem akartam el mondani nekik a bajom hisz nekik is biztos vannak elég bajaik.
-Ja persze és akkor a szemed alatt azért van fel dagadva mert nem történt semmi mi? Meg a szád is csak azért van be lilulva mert nem történt semmi.-mondta Lou és egy hülye fejet vágott.
-Sara kérlek mond el hogy mi történt!-mondta Zayn majd oda jött és leguggolt elém.
-Vagy legalább azt mond el hogy ki tette.-mondta Liam.
-Apám és Ricsi.-ennyit mondtam majd elő törtek ismét a könnyek.
-Ki az a Ricsi? -kérdezte Harry és láttam rajta hogy rosszat sejt.
-Apám nevelt fia és gyűlölöm-zokogtam
-Mit tettek?-kérdezte Niall
-Ha elmondom nem lesz jobb.-mondtam
-De igen mivel akkor meg nyugszunk egy kicsit.-mondta Harry és adott egy puszit a fejemre
-Na jó elmondom.-mondtam és vettem egy mély levegőt.-Az volt hogy mikor meg érkeztem minden rendben volt nagyjából. Aztán 3 napom úgy telt hogy mindennek én ittam meg a levét, és Ricsi volt a kis angyal. Ma is úgy keltem reggel 6 órakor hogy Ricsi a szobában lévő dobot püfölte. Rá ordítottam majd ki ment és be jött apám aki ordított rám. Én is vissza ordítottam majd anyát kezdte el mondani hogy olyan vagyok mint ő egy hogy nem vagyok jó semmire. Mikor erre is vissza szóltam le vágott nekem egy pofont és azért van most az arcom fel dagadva. Aztán ki ment a szobából vagyis jobban mondva én zavartam ki. Össze pakoltam majd mikor az ajtóhoz értem Ricsi szorította meg a karom. Én mondtam neki hogy engedjen el de nem tette hanem magához húzott és durván megcsókolt. Ekkor én nem tudtam mást tenni, meg rúgtam  a  férfiasságát, majd ő a fájdalomtól az ajkamba harapott és az ezért van feldagadva. Majd haza jöttem.-fejeztem be az én kis történetem. A srácokon ahogy végig néztem láttam az arcukról hogy most mit gondolnak. Harry arcáról azt vettem le hogy most inkább menne és le ütné mind a kettőt. Zayn arcáról azt vetem le hogy most csinálná ki őket. Liam arca aggódást és együttérzést sugárzott. Lou arca mérges volt és sajnált. Niall is olyan volt mint aki képes lenne most be mosni nekik egyet.
-Hogy lehetnek ilyenek?-kérdezte Harry egy kicsit erélyesebben. Én csak meg ráztam a fejem majd mellkasába fúrtam mert rám jött a sírás. de rá jöttem hogy nem volt jó ötlet mivel a szám valamiért újra el kezdett vérezni. Ezért elő vettem a zsebemből egy zsepit majd a számhoz tettem.
-Gyere nálunk. Nem hagyunk itt egyedül. -mondta Lou majd fel állt és felfelé vette az irány.
-Most meg hová mégy? - szóltam utána.
-A bőröndödért. -ordított már a szobámból és 3 perc múlva a bőröndömmel tért vissza.
-Gyere jössz nálunk é ott leszel.-mondta majd fel húzott
-Én nem megyek jó nekem itthon.-mondtam majd vissza ültem a kanapéra.
-Jó a fenét. Jössz te most.-mondta Zayn és fel kapott.
-Zayn tegyél le. Hallod le fogsz ejteni. Zayn!-ordítottam mint egy sakál.
-Nyugi nem ejtelek le. -mondta majd ki szaladt velem az ajtón és be tett az autóba. -Mondtam én hogy jössz te.-vigyorgott elégedetten.
-Jó és akkor a cuccom?-kérdeztem
-Itt!-mondták a srácok és Harry kulcsolta a  házat Lou pedig hozta a bőröndöm.
-Én majd jövök.-mondta Liam majd el indult gyalog a másik irányba.
-Hova megy?-kérdeztem senki nem felelt csak meg rántották a vállukat majd be szálltak és elindultunk hozzájuk.



Kérdés:  Hogy tetszett ez a rész?