2013. október 8., kedd

27. Rész. "Azt hittem hogy ő nem ilyen"

A szobába nagy kupi fogadott mikor beléptem. A földön a ruhák össze-vissza voltak, egy váza darabjaira törve, az egyik szék pedig feldőlve, az ágyon pedig megtaláltam a tettest. Lucifer diadalittasan az ágy közepén ülve és szál piros boxert tartva a szájában nézett rám. Igen most értelmet nyert a neve számomra.
-Lucifer kifelé! -erre a mondatra a kutya leugrott az ágyról majd amilyen gyorsan csak tudott eliszkolt a lábam mellett. Liam ki lesz akadva ha ezt meglátja.-gondoltam, majd beugrott valami. Futásnak eredtem és   megláttam a kis ördögöt a lépcső legfelső fokánál feküdni, a boxerrel a szájában. Lassan közelítettem felé de ő mint a villám pattant fel, és futott le a lépcsőn, én pedig utána. -LUCIFER!!!!! Állj!!-kiáltottam de ő csak tovább futott a  nappaliba, majd egyenesen a fiukkal szemben ült le még mindig tartva a boxert. -Megvagy! -fogtam meg a nyakörvét, elvettem tőle a boxert, amiről csak remélni tudtam hogy nem használt.Mindenki aki a nappaliban volt és látta az esetet elkezdett röhögni, én szem forgatva vártam hogy lenyugodjanak.-Liam ugye ez nem használt? -kérdeztem majd magamban imádkoztam hogy ez a kezemben tartott darab ne legyen használt.
-Hát ami azt illeti...-kezdete Liam mire én mint akibe áram csapot dobtam fel a darabot ami egyenesen Niall arcába érkezett.
-Blee! Ne nekem! -mondta, majd elhajította Harry felé, Harry egy egyszerű mozdulattal ütötte vissza nekem,  majd a boxer egyenesen a fejemre esett. Felsikítottam majd ledobtam a darabot.
-Srácok nyugi tiszta! -mondta Liam miközben elterült a kanapén és hasát fogva szinte fuldokolva röhögött az előbbi kis "akciónkon".
-De vicces vagy hallod-e?! -mondtam majd a tiszta(!) boxert fel vettem majd Liam fejére húztam, meg paskolva azt mentem fel az emeletre.
Mivel jobb dolgom nincs így inkább Liam szobájának rendbeszedését tűztem ki mai időtöltésemnek. Kerítettem egy fekete zsákot ami viszonylag elég erős anyagból van így bele tehetem a cincált vagy éppen törött holmikat. 
Egy óra múlva már minden a helyén volt. Azokat a holmikat amiket Lucifer széttépet be tettem a zsákba, szintúgy tettem a törött vázával és a darabjaival is, amik 3 helyen is elvágták az ujjam. Hát igen ez rám vall!
Le vittem majd a fiúk elé raktam akik kint ültek a teraszon és kezükben tartott telefonnal, vagy épp laptoppal voltak elfoglalva.
-Liam azt hiszem kevesebb ruhát kell majd haza cipelned! -mondtam, közben a zsákra mutattam. Liam kíváncsian nézett bele a zsákba, majd mikor vissza helyezkedett rám nézett.
-Mi lett vele? -kérdezte
-Lucifer!-mutattam a gézengúzra, aki épp rágott egy gumicsirkét a fiúk mellet.
-Nem baj legalább könnyebb lesz a bőröndöm!-nevetett jó ízűen mire én is elmosolyogtam.
A zsákot összefogtam és elcipeltem a kukáig, bele dobva mint aki jól végezte a dolgát tértem be a konyhába ahol ott találtam Niall-t.
-Éhes vagy?-kérdezte majd elém nyújtott egy tányért amin volt több fajta süti amit gondolom a közeli helyi süteményesnél vett.
-Köszi! -vettem el egy csoki golyót.
-Mi lett a kezeddel? -kérdezte, miközben megfogta a kezem és a vágásokat kezdte vizsgálgatni.
-Ja semmi különös.-mosolyogtam rá, majd elhúztam a kezem. Felhúzott szemöldökkel nézett a szemembe. -Jaj ne nézz már így rám!-vágtam kicsit vállba mire tovább bámult. -Jó elmondom, de ezt hagyd abba!-mondtam, mire végre nem volt felhúzva a szemöldöke - Na szóval úgy volt hogy, takarítottam Liam szobájában az eltört vázát,  pár darabja pedig sikeresen elvágta az ujjam. Ennyi az egész.-mondtam majd bekaptam az utolsó falat csoki golyót. Niall hümmögéssel adta tudtomra hogy értette. Leültünk az asztalhoz, majd beszélgetni kezdtünk, miközben eszegettük a süteményeket. 

*Indulás*
-Srácok gyertek már! -kiáltottam már harmadszorra, de még mindig ott állnak és keresték a repjegyet.
-Meg vannak!!! -ordított fel Lou miközben a kezében tartott 5 repülőjegyet felmutatta. Én mondtam nekik hogy majd én vigyázok rájuk, de ha nem, hát nem. Mind az öten rohanni kezdtek felém majd mikor elém értek a kezembe nyomták a jegyeket, így elindultunk felszállni.
  Már mindenki a helyén ül és be van csatolva. Éreztem ahogy a gép egyre jobban emelkedik, majd  bemondták hogy most már ki kapcsolhatjuk az övet azaz sikeresen felszálltunk. Elővettem a zenelejátszóm majd a fülest a fülembe tettem és elindítottam egy zenét.  Mikor lejárt a zene kivettem a fülest a fülemből és vissza tettem a kézipoggyászomba.  Harry-re néztem aki az ablakon nézet ki. Gyönyörű látvány volt. Ahogy a fény megvilágította az arcát, ahogy néha hosszabb időre becsukta a szemét majd mikor kinyitja újra körülnéz mintha keresne valamit kint a felhőkben. Mikor ráébredtem hogy már elég régóta bámulom elpirulva néztem
a másik irányba. Liam épp zenét hallgatott közben a combján ütötte a ritmust. Louis -vagy is a székről lelógó lábról ítélve Louis- két széken fekszik és horkol. Niall épp egy szendvicset majszol jóízűen. Szememmel Zayn-t kerestem de nem találtam, majd nyílt a mosdóajtó és kilépet a keresett személy, lehajtott fejjel. Fogalmam nincs mi lehet vele. Már tegnap estétől ilyen. Szomorú. Nem tudom mi baja, lehet hogy csak vágyik haza. Már próbáltam beszélni vele hátha elmondja, de eddig csak addig jutottunk el hogy, nincs semmi gondja, így inkább nem erőszakoskodok, majd elmondja ha szeretné. Le csuktam a szemem, majd hátradőltem és nagyot sóhajtottam. Lehet jobb lett volna nem enni repülés előtt. Az egész gyomrom liftezik. Előhalásztam a vizes üvegem majd kicsiket kortyolgatva próbáltam lenyugtatni liftező gyomrom.
-Jól vagy? -fordult felém Harry, majd megfogta a szabad kezem.
-Ühüm -hümmögtem, közben bólogattam.
-Nem úgy tűnik.-nevetett fel.
-Csak nem kellett volna ennem mielőtt felszálltunk. Most a gyomrom épp fel le liftezik és úgy veszem észre hogy élvezi.-mosolyogtam el.
-Gyere ide.-vont a mellkasához, majd már csak azt vettem észre hogy a fejem a combján pihen, miközben ő simogatja a hasam. Egy idő után már sokkal jobban éreztem magam.
    A repülőút elég csendben telt, mikor leszálltunk a fiúk negyed óráig még a váróban osztogatták az autogramokat , és a fényképeket csinálgatták. Leültem egy öreg nénike mellé aki telefonon beszélgetett valakivel, épp az egyik szappanopera szereplőt hordák el mindennek, mivel ki kezdett a csaja húgával. Húh érdekes lehetett. Elővettem a telefonom majd bekapcsoltam. Nem volt semmi különös sem twitteren, sem facebook-on így zsebre tettem és tovább vártam hogy jöjjenek a fiúk.
Mikor már végre beszálltunk a kocsi elindultuk a fiúk házához, mivel nem engedtek haza azzal az indokkal hogy anya csak reggel 10-kor jön haza David pedig holnapután.
A ház előtt kiszálltunk a kocsiból majd a bőröndöt magunk után húzva mentünk be a házba, ahol egyből mindenki megcélozta a saját szobáját, az én esetemben a Harry-ét, csak nem pakolok ki.
-Végre ágyikóm!-dőlt hanyatt az ágyára Harry.
-Hajjj végre!-mondtam, és hanyatt dőltem  Harry-in mire fájdalmasan nyögöt fel alattam.-Héj ennyire nem vagyok nehéz.-fordultam le róla mire két kéz vissza is húzott.
-Egy szóval sem mondtam ilyet. -mondta majd puszit nyomot a nyakamra, mire én összehúztam magam és libabőrös lettem. -Csak nem csikis valaki?-mondtam huncutul, és elkezdett puszilgatni a nyakamnál, miközben kezeivel magához láncolt. Sikítozva, nevettem miközben mocorogtam, de Harry-t ez sem tartotta vissza a "kínzásomtól". Mikor végre abba hagyta, lihegve fordulta le róla.
-Ezt még vissza kapod Styles.-mondtam miközben bökdöstem a karját.
-Majd meglássuk! -mondta majd ő is elkezdte azt amit én csináltam.
-Harry nem tudod mi lehet Zayn-nel? -kérdeztem rá hirtelen mire Harry megrázta a fejét.
-Nem, de már én is észrevettem hogy most nincs formában.-fordult az oldalára. Húzzá bújtam majd magamba szívtam illatát.
-Jössz? Megcsinálom hogy a Tv-n megnézhetjük a képeket amiket csináltam/csináltunk. -mondta majd feltornázta magát ülőhelyzetbe.
-Persze megyek.-mondtam, majd elkaptam Harry felém nyújtott kezét, felhúzott majd egyből meg is csókolt amit persze viszonoztam is. Lementünk majd én helyet foglaltam a kanapén Harry pedig a Tv és a fényképezőgép között ügyködik.
-És kész! Há' ki is itt az ész? -húzta ki magát majd húzogatta a szemöldökét amin persze én jóízűn fel is nevettem. -Srácok gyertek le!-mondta, vagy inkább ordította Harry majd nem sokkal később már dübörögtek is lefelé a többiek.
-Na mi van?-kérdezte Liam.
-Rá csatlakoztattam a gépet a Tv-re és megtudjuk nézni a képet amiket csináltunk, ki akarja megnézni? -kérdezte erre mindenki levágódott a kanapéra. 
-Hol van Zayn? -tette fel kérdését Niall. Körbe néztem és valóban nem volt köztünk.
-Megyek megnézem a szobájába.-mondtam és felálltam. Harry-re mosolyogtam és felszaladtam a lépcsőn. Zayn ajtaja előtt álltam meg, bekopogtam de nem jött válasz. Mikor másodszorra sem érkezett válasz lassan benyitottam. Zayn az ágyán feküdt és bámulta a plafont. Érdekes lehet...
-Zayn.-suttogtam de ő meghallotta.
-Sara. -ült fel majd a kezét a fejére tette, pontosabban a homlokára.
-Jól vagy?-kérdeztem majd le ültem mellé az ágyra.
-Aha csak egy kicsit elfáradtam. Miért jöttél?-mosolygott.
-Csak azért hogy lehívjalak. A srácokkal megnézzük a képeket amiket csináltunk. Jössz?-kérdeztem
-Igen persze.-mondta majd lassan fel állt. Le mentünk majd befészkeltük magunkat a többiek közé.
Harry beindította majd leadta az első képet.
-Na jó ez ki csinálta?? -kérdezte Harry.
-Én!-mondtam és kihúztam magam büszkén.


-Ne már ezt észre sem vettem!-háborodtam fel.
-Pedig melletted voltam! -szólalt fel a lábamnál ülő Harry nevetve.
-Hát nem cuki volt itt az a ló!?-mondta Liam
-Ezt amúgy hol csináltuk? -kérdeztem.
-Ja mikor te bent aludtál, tudod mikor esős idő volt. Akkor voltunk kint. -adta a választ Niall.  Erre csak bólogattam, és újra váltottuk.

-Héé' ezért még kap az aki csinálta! -háborodott fel a göndör.
-Nyugi Haz, azért lásd be hogy Zayn jó fotós! -mondta Liam
-Zayn most ki nyírlak.-röhögött fel, Zayn egy vállrántással le is tudta. Harry-t fejénél fogva tartottam a helyén hogy ne most piszkálja szegényt hisz nincs jó napja.
-Ez de jó kép lett! -nyilvánította ki tetszését Lou. Én csak pirulva néztem a képernyőt.
-Könyvmoly! -szólalt fel Niall mire Harry a lábára csapott.-Áú!
-Szép! -szólaltam fel, mire mindenki helyeslően bólogatott.

-Lou ez te voltál jól tudom? -nevettem el magam, az említett pedig csak büszkén bólogatott. -Harry azt hiszem használni kell ma a kulcsot a szobádhoz! -nevettem mire Harry egyetértően bólogatott.

A nap további része képnézéssel telt majd beszélgetéssel. Szépen lassan mindenki felment, Harry, Zayn, Niall és én voltunk a kivétel.  Niall már szinte bealudt Harry twitter-ezett, Zayn pedig nézett ki a fejéből.
-Zayn.-szóltam egy kicsit halkabban hogy ne ijesszem meg a hirtelen hanggal.
-Igen?-nézett rám.
-Jól vagy? Ki vagy sápadva.-állapítottam meg mivel szinte arc színe megegyezett a plafon színével.
-Igen. De megyek lefekszem. -mondta majd fel állt és kezét a homlokára téve állt egy kicsit majd elindult. Na jó én ezt nem fogom annyiba hagyni! Akkor is kiszedem belőle hogy mi baja. Fel álltam és felszaladtam Zayn után a szobájába. Nem kopogtam csak benyitottam. Zayn-t nem láttam sehol, ahogy beljebb mentem a fürdőszoba ajtaja nyitva volt így beláttam. Zayn a földön ült fejét lehajtva felhúzott lábakkal. Jó most már biztos van valami baja!
-Zayn mi baj? -kérdezte és leültem mellé a hideg földre.
-Hmm... Sara ha te azt tudnád. -mondtam összehúzott szemmel de ez nem az a tipikus mérges nézésvolt hanem az a fájdalmas.
-Ha elmondod akkor tudom! -öleltem meg. Mikor arcom a homlokához ért olyan volt mintha kandallót öleltem volna meg. -Te lázas vagy! -mondtam, a kezem a homlokára tettem ami szinte égetett.
-De hogy vagyok! -mondta majd fel állt és megkapaszkodott a csapban.
-Gyere.-karoltam át a derekát majd megindultunk vissza a szobájába, vagyis az ágyához. -Így ni..-feküdt be az ágyba és az oldalára fordult. -Hozok egy lázmérőt! -indultam az ajtó irányába de utánam szólt.
-Sara! Itt is van! -mutatott az éjjeli szekrényére. Oda mentem majd kihúzva a fiókot keretem meg a lázmérőt.
-Le a felsővel vagy húzd fel! -utasítottam ellent mondást nem tűrően mire le kapta a felsőjét. -Ide ni!-tettem a hóna alá a lázmérőt. A kézfejemmel hozzá értem a testéhez ami szintén forró volt. -Mióta vagy ilyen rosszul? -kérdeztem rá.
-Nem tudom. Úgy reggeltől. -mondta lecsukott szemmel.
-Fáj a fejed is?
-Aha. De van gyógyszer mutatott megint az éjjeliszekrényre. Előkerestem belőle a gyógyszert majd a fürdőből hoztam vizet és bevette.
-Beszéltél már  Becca-val amióta hazajöttünk? -kérdeztem
-Az a helyzet hogy mi tegnap szétmentünk...-suttogta halkan mire nem hittem a fülemnek.
-Hogy? Mi történt? -kérdeztem értelmetlenül miközben leültem az ágyszélére.
-Azt mondta hogy ő ezt nem bírja mert neki ez sok. És hogy már két napja Kolumbiába költöztek. El tudod ezt hinni? Nem is búcsúzott el tőlem, sőt még tőled sem. -mondta, a szemei már könnyben csillogtak.-Azt mondta hogy nem akar többet senkivel beszélni innen. Új életet akar ahol mi nem vagyunk benne. De az istenit Sara! Én szeretem! -engedte szabadjára könnyeit ahogy én is.
-Azt hittem hogy ő nem ilyen. Szóval tévedtem. Nyugodj meg Zayn! Ha ő így búcsúzott el tőlünk akkor nem érdemli meg hogy ilyen barátai legyenek. Fogsz találni majd egy jobbat! Higgy nekem! Én is szerettem őt hisz olyan volt mint a testvérem lenne, de ha neki ennyit ért az a sok év amit együtt töltöttünk akkor sajnálom.-törtem le könnyeim. -Na most pedig nézzük azt a lázmérőt! -mondtam majd felemeltem a karját és kivettem a lázmérőt. A kis higanyszál vagy micsoda, egészen 39,5-ig ment, azt hiszem kell ide egy doki!