2015. július 17., péntek

Nehéz....

Sziasztok!  Tudom nagyon rég óta nem adtam magamról semmi jelet amiért bocsánatot is kérek.  Nehéz most megirnom ezeket a sorokat mivel a tegnapi nap folyamán tobb mint száz oldalnegjelenites volt.  Ertitek?  Ugy volt ennyi hogy nagyon regota nem volt resz.  És ezért jar a hatalmas köszönet!  Csodasak vagytok.
Na de nem huzom tovabb az időt....  Mar regota rágódok egy témán ami nem mas mint a blog bezarasa.
Egy hete elkoltoztem Budapestre es rajottem,  hogy ezmellett a rohanas mellett nincs idom blogolni,   na meg aztan jon a suli is....
Potyogo konnyekkel irom ezeket a sorokat mivel tobb mint 2 eve vagyok itt es irom ezt a blogot.  De sajnos mindennek van egy vege.  Vege van egyszer egy jo könyvnek,  egy virag eletenek,  egy szep ruha darabunk is egyszer mar nem tud szolgalatott nyujtani,  egy emberi elett is veges,  igy ez is veges....  
Nem tudom hogy egyszer meg visssza fogok-e jonni es folytatom-e a blogot de latok ra egy pici remenysugarat.
Sajnos bejelentem hogy a blog BEZÁR..



Lehet hogy a blogomat bezartam de a szivemet nem.  Directioner orokke leszek!