Bal oldalt pedig tessék szavazni az új külsőről! ;)
*Harry szemszöge*
Sara oldalán lévő horzsolás kíváncsivá és egyben idegessé tett, kíváncsi volt hogy ki tette és hogyan, mérges voltam mert fájt neki. Mikor elmondta hogy ki tette az agyat szinte elborította a düh, a mérhetetlen düh. Becsatoltam az övét majd az enyémet és rátapostam a gázra, a kocsi fájdalmasan zúgott fel majd indult el gyorsan. Nem figyeltem semmire csak minél hamarabb akartam beverni a képét annak a seggfejnek.
-Harry!!-sikított fel mellettem Sara. Mikor észbe kaptam egy hatalmas kő felé mentem, a kormányt hirtelen elrántottam így a kocsi fara kifordult. Végül sikeresen behajtottam egy nagy bozótba. Be vallom nagyon megijedtem, majd hirtelen felvillant bennem az hogy Sara is mellettem van. A fejem felé kaptam arcát kezével takarta és sírt, szinte zokogott, vállai rángatóztak ahogy szaggatottan vette a levegőt.
-Sara, kicsim jól vagy? -csatoltam ki az övem egy mozdulattal, majd megfogtam két kezét és lefejtettem az arcáról. Remegett az egész teste, úgy mint az enyém. -Bocsáss meg, sajnálom.-suttogtam majd szorosan magamhoz öleltem a remegő lányt, karjaimban csak még jobban sírt. A hátát simogattam és fejét pusziltam meg, így próbáltam lenyugtatni. -Olyan bunkó vagyok. Majdnem bajod eset. Istenem de megérdemelnék most egy jó maflást. Nyugodj meg kérlek, Sara.-ahogy felemelte a fejét és rám nézet a kéken csillogó kisírt szemeit az én szemembe is könnyek gyűltek. Miattam sír. Miattam lett majdnem balesete. Mit tettem? Ennyire hogy lehettem hülye. Hogy vehette el így a figyelmem a düh? Istenem hogy lehettem ilyen figyelmetlen? -Sajnálom...-kezdett folyni le az első könnycsepp az arcomon majd követte őt a társai is. Igen férfi létemre sírok bevallom mert életem szerelméről van szó. Megrázta a fejét újra mellkasomba fúrta arcát. Szorosan ölelt át és szipogott. Remegése alább hagyott de én még mindig könnyeztem. Felnézet és egyetlen ujjával letörölte az arcomon épp legördülni készülő könnycseppet.
-Ne sírj, kérlek.- suttogott, kicsit nyújtózkodva nyomot puszit az arcomra.
-Sajná..-nem hagyta hogy befejezzem, mutató ujját számra tette így csendre bírt.
-Csak mérges voltál. Nem történt baj, szerencsére. De kérlek menjünk haza, fáradt vagyok. -kérlelt majd elnyomott egy ásítást. Bólintottam. Elhelyezkedett bekötötte magát, miután én is bekötöttem magam lassan kitolattam a bozótosból óvatosan.
Az úton Sara elaludt így próbáltam minél zökkenőmentesen közlekedni, de szinte minden egyes kanyarnál vagy mikor a kocsi megrázkódott, ő felriadt és megbizonyosodva arról hogy nem történt semmi nézelődött ki az ablakon.
A házukhoz érve el vettem a táskáját a hátsó ülésről, kiszálltam és kinyitottam a kocsiajtót neki. Csendesen kiszállt majd átölelt és megcsókolt. Bágyadt volt látni lehetett rajta. Lassan elváltunk, becsaptam a kocsiajtót lezártam a kocsit, és megindultunk kéz a kézben a bejárati ajtóhoz. Előhalászta a kulcsát majd a zárba téve elfordította és kinyitotta az ajtót. Beérve levettük a cipőinket és a kabátot.
-Sziasztok! Hol voltatok eddig? David vagy 5 perce ment át a fiúkhoz megnézni hogy ott vagy-e! -értünk be nappaliba ahol az anyja ült a kanapén.
-Szia! Harry elvitt egy kicsit kocsikázni, nem voltunk messze. David miért nem hívott fel? -állt meg az anyja előtt Sara de kezünk még mindig össze kulcsolva volt amit Bekky csak mosolyogva nézett. Aranyos.
-Azért kislányom mert ki van kapcsolva a telefonod! -Sara előkapta a telefonját és megbizonyosodott róla hogy bizony igaza van Bekky-nek.
-Ohh... Bocsi. -engedte el a kezem, anyjához ment és puszit nyomot az arcára. Én mindezt mosolyogva néztem. -Most megyünk, a szobámba leszünk! Szia! -ragadott meg és belém karolva húzott kicsit, így mentünk fel az emeletre, pontosabban a szobájába. Beérve adott egy csókot majd elvette a táskáját tőlem amit én egész idő alatt a kezemben vagyis jobban mondva a vállamon tartottam, ledobta az íróasztala mellé majd szekrénye elé állt és pár perc nézelődés után ruhadarabokat dobált az ágyára ahol én foglaltam helyet.
-Hát nem vagyok cuki szörnyecske? -lóbálta meg lábait.
-A legszebb vagy! Bármilyen szörnyecske vagy hercegnőcske vagy!-pusziltam meg nyakát, mire felkuncogott.
-Köszönöm. -ásított. Hátra dőltem az ágyban és lefektettem magam mellé.
-Így ni. -takartam be.
-Ez így annyira jó csak tudod én nem szoktam mamuszban aludni.-rúgta le a takaró alatt a mamusz majd valahogy le is eset az ágy mellé. -Maradsz? Kérlek. -pislogott laposakat.
-Maradok. -pusziltam meg.
Sara pár perc múlva már halkan szuszogott. Hajszálait rendezgetve próbáltam feltalálni magam, egy kósza gondolattól vezérelve, óvatosan kiszálltam az ágyból, és az íróasztala felé mentem. Leültem a székbe kihúztam a fiókját majd kivettem egy vaskos rajzmappát, és egy vázlatfüzetet. A rajzmappát kinyitva szebbnél szebb rajzokat találtam, mindre rá volt írva azt hogy mikor készült -vagyis a különböző dátumok a lap sarkában erre utalt- és a neve. Voltak a rajzok között anime figurák rajza, rózsa és még különböző virágok, sztárok -köztük mi is-, állatok, különböző minták. A vázlatfüzetet hajtogatva különböző cím szavak és dátumok voltak írva, rendszerezve volt. 2010. 12. hónaptól kezdődött, pont mikor kiestünk az X-faktorból. Ahogy lapozgattam a szemem megakadt egy rajzon. Más volt mint a többi, olyan élethű. Mintha fénykép lett volna, de mikor hozzá értem akkor a grafitceruza színe befogta az ujjam hegyét. A rajzon Niall volt, a következő oldalon már Louis, az utána lévőn én voltam, majd utánam jött Liam, és Zayn. Minden rajz oldalán amin mi voltunk volt egy kis szöveg amiben elírta mit gondol rólunk-vagyis merem remélni- Niall-nál csak ennyi volt írva "Aranyos, barátságos, falánk." megmosolyogtam ezt a kis szöveget hisz igaz. Louis-nál ez állt "Vicces, barátságos, jó fej" hát igen jól ismeri. Mosolyogva olvastam az én képen alatti kis szöveget "Egy srác aki tudja magáról hogy le tudja levenni a lányokat a lábukról, vidám, barátságos". Liam-nál már valamivel több szöveg volt "Egy példakép, kitartó, bátor, segítőkész fiú aki ha elesik fel áll és megpróbálja újra azt amit akart, célratörő"-a kis szöveg aranyos volt és tudtam hogy Sara ezt magától írta. A következő oldalon Zayn rajza alatt is volt szöveg "Ő az aki idegenek előtt meghúzza magát mégis őrült, barátságos, és meggondolt, különleges." -ez a kis szöveg zárta le a 2010-es szakaszt. Ahogy lapoztam egy szöveget találtam, gyöngybetűkkel volt írva, a sorokat olvasva előkaptam egy ceruzát és egy papírra másolni kezdtem a szöveget, néhol átírtam. Mikor kész volt eltettem a farmerem zsebébe és lapoztam a vázlatfüzetbe. A következő oldalon egy szép tájkép volt rajzolva. A utána következők váltakozva hol valakit rajzolt le, néhol tárgyakat vagy épp valamilyen ábrát.
Mikor befejeztem a nézegetés mivel elfogytak a rajzok vissza tettem a helyükre amiket kiszedegettem. Épp hogy le ültem Sara mellé az ágyra kopogtak.
-Gyere. -mondtam halkan. Az ajtó kinyitódott majd elsőnek a szőrpamacs rohant be, épp fel akart ugrani az ágyra de gyorsan elkaptam majd ölemben tartva felálltam.Ahogy felálltam David-el találtam szemben magam. Intett a fejével hogy kövessem így követtem őt le a nappaliba.
- Hol voltatok? A szívbajt hoztátok rám. Azt hittem valami baja esett.-rázta a fejét.
-Bocs, csak elvittem egy kicsit kocsikázni, beszélgettünk egy kicsit négyszemközt. -mondtam el neki egy kis részletet ami történt.
-Oké. Csak tudod van egy srác és rá van kattanva Sara-ra, ő úgy tudja hogy nem tudom hogy az a gyerek még mindig nem hagyja őt békén. Sara egyszer próbálta meg vele de nem tartott sokáig de ezt te is tudod nem? -kérdezte. Én csak bólogattam.
David-el még beszélgettük több mindenről majd eldöntöttük hogy csinálunk valamit, ami nem más lett mint a videojátékozás.
Teljesen elvesztettük az időérzékünket úgy bele merültünk a játékba. Szinte egyszerre pattantunk fel a kanapéról mikor csörömpölés hallatszott a konyhából. Mivel Bekky nem lehetett mert elment a barátnőjével vagy kivel így fogalmunk sem volt ki vagy mi van ott.
-Menj be! -löktem meg egy kicsit mikre hátrafordult.
-Menj be te! -lökdösött.
-Nem én lakok itt!
-Nem baj!
-A frászt jössz akkor te is. -ezzel elindultunk mind a ketten a konyhához. Öklünket boksz állásba tartottunk így rontottunk be a helységbe.
-Sziasztok! Kértek müzlit? -ült a konyhapulton Sara nyugodtan eszegetve és mosolyogva rajtunk.
-Ööö...izé..aha.-mondtunk egyszerre majd elvettünk egy-egy tányérral mivel megvoltak már csinálva.
-Mikor keltél fel? -kérdezett rá David
-Úgy 10 perce.-vont vállat és leugrott a pultról majd beült az ölembe.
-Miért nem szóltál? -kérdeztem.
-Köszöntem de bele voltatok merülve a játékba így inkább bejöttem. -adott a számra egy elhúzott puszit.
-Ohh.-bólogattunk egyszerre.
Miután elpakoltunk magunk után még beszélgettünk egy kicsit, mikor indulni akartam Sara kérdezte hogy jöhet-e velem mire én egy határozott "persze"-vel tudtára adtam hogy igen. Miután össze pakolt elköszönt David-től és az anyjától és mentünk is hozzánk.
Elérve hozzánk hangos zene szólt és mindenhol emberek voltak. Itt meg mi folyik? Úgy volt ha ma nem csinálunk semmit mert holnap délután megyünk el valahova, erre meg bulit csinálnak? Ki volt ez a féleszű! Ezt nem hiszem el! Na most keresem meg valamelyik fiút és magyarázatot fogok követelni! Megfogtam Sara kezét majd utat törve az ember tömegen próbáltam meg keresni valamelyik jómadarat.
-Harry, ott van Niall!-mutatott a jobb irányba Sara, ahol Niall épp egy pohárral a kezében beszélgetett valamelyik haverral. Elindultunk felé majd mikor oda értünk mosolyogva ölelt meg minket.
-Hazz! Már vártunk! Érezzétek jól magatokat buli vaaann! -ordította.
-Niall mégis mi a francot csináltatok?! Hisz holnap mi megyünk el mit tudom én hova!!-kiabáltam túl a nagy zajt.
-Jaj nyugi Hazz minden jó! -nevetett. Fejemet rázva fogtam meg Sara derekát és vezettem az ajtóhoz.
-Mit akarsz csinálni? -kérdezett.
-Egy kis rendet. -csókoltam meg. Kihúztam a hangfalak dugóját így nem volt zene majd befogtam Sara fülét hogy ne szenvedjen hallás károsodást, és elkiáltottam magam. -Mindenki kifelé!! A bulinak vége!!-kiáltottam. Mindenki -kivéve a négy jó madarat- elment bezártam az ajtót majd dühös pillantással méltattam a srácokat. -Legalább neked lett volna eszed! Tudod te hogy ha ezt Paul megtudja mit le fog művelni! Hisz vagy hússzor elmondta hogy ne csináljunk semmi ilyesmit! -Fordultam Liam felé majd a mondatom második felébe a többiekhez is.
-Nyugi majd mi vállaljuk a felelősséget! -ütögette meg a vállam Lou.
-Hisz ez természetes! Nem majd én fogok miattatok szívni! -hüledeztem. Sara eltűnt mellőlem így megfordultam párszor a tengelyem körül mire megláttam hogy épp egy eltört pohár szilánkjait takarítja össze. Mikor a többiek észrevették oda mentek és eltessékelték onnan majd ők álltak neki rendet tenni. Mi felmentünk a szobámba. Beérve Sara szinte ajkaimra támadt, csókcsatát vívtunk majd az ágyon voltunk rajtam pedig már nem volt felső.
Kérdés 1: Hogy tetszik a Midnight Memories album?? :)
Kérdés 2: Melyik a kedvenc számotok róla?
Kérdés 3: Hogy tetszett a rész?
