-Mi történt? -siettet hozzám Harry majd leemelt a pultról.
-Szólhattatok volna hogy rajtam kívül van más vendégetek is! -mondtam Harry ölébe simulva már a saját lábamon állva.
-Nincs is más vendégünk! -szólalt meg Lou fejét rázva, majd ásított egyet.
-De van! Méghozzá egy egér, Louis! -néztem rá komolyan majd végig a többieken.
-Egy egér? Ez remek! Ezek szerint kell venni egy egérfogót vagy valamit amivel el tudjuk kapni. -mondta Liam és a szemét dörzsölte.
-Elhozhatom Dusty-t ha gondoljátok. -mondta Harry fejemre téve állát.
-Ha anyukád engedi akkor hozhatnád! Jobb mint az egérfogó mert ha belelépünk nem lenne valami kellemes. -rázta fejét Niall.
-Oké holnap... ömm vagyis ma -nézett az órára.-beszélek vele. -megfordultam Harry karjai között így szembe találtam magam zöld szemeivel. -Te miért voltál itt?
-Éhes vagyok. -vontam vállat lebiggyesztett ajakkal.
-Mintha Niall-t hallanám. -mosolygott és ezzel együtt jelentek meg a nevető ráncok a szeme körül, és az édes gödrök az arcán. -csinálok enni neked.-engedett el és lépett a pulthoz. Mikor mentek el a többiek? Észre sem vettem. Harry egy szelet kenyérrel ami meg volt kenve az általam választottal lépet vissza hozzám. Egy perc alatt eltüntettem a kenyeret majd egy pohár tejjel leöblítettem. Jóllakottan baktattunk fel ketten a szobába majd bevetődtünk az ágyba, s egymás karjába újra elaludtunk.
2013.11.18.
Az ágyból 10 órakor keltem ki, egyedül. Harry nem volt mellettem, helyette egy cetli várt. Kíváncsian nyitottam ki és kezdtem olvasni.
Sajnálom hogy nem vagyok most
melletted de közbe jött valami.
Nemsokára otthon leszek!
Annyit kérek hogy délre öltözz fel
bűbájosan és készülj mert megyünk
el valahova. Azt hogy hova majd
megtudod.
Ui.: Legyél csini! Bár te mindig az
vagy.
Szeretlek! H. <3"
Megmosolyogtatott az a szó hogy bűbájos, és elpirultam az utóiraton. A végén a kissé bénácska szívecske is megmosolyogtatott. Össze hajtottam a kis cetlit majd eltettem a bőröndöm egyik rejtett zugába, ahova a többit is tettem eddig. Na akkor mennyi időm van elkészülni? Néztem az órára ami 10:15-öt mutatott. Remek akkor van egy és háromnegyed órám. Na hajrá Sara. Csaptam össze kezem majd felkapva egy melegítőt szaladtam haza.
-Szia kislányom. Hogy hogy már itthon vagy? Össze veszettek? -kérdezte anya mikor otthon beállítottam a konyhába.
-Szia.- nyomtam puszit az arcára.- Csak ruciért jöttem. Megyek máris vissza. Valahova elakar vinni. -mondtam már a lépcsőről és felszaladtam rajta, s mentem is a szobámba. Egy utazó táskába dobáltam bele miden olyan ruhát aminek a színe vagy a fazonja tetszett. Mikor a táska megtelt elő kaptam az ékszeres dobozkám és azt is belegyömöszöltem majd vállamra akasztva mentem le a lépcsőn.
-Anya hol van David? -kéredztem anyutól az ajtóban állva miközben húztam fel a csizmám.
-El ment a fi... vagyis elment edzeni. -mondta anyu majd berontott a konyhába. Na jó ez kicsit furi volt. Na de mindegy. Hagytam rá.
-Oké. Szia! -ordítottam majd becsaptam magam mögött az ajtót és indultam szinte már futó lépésben a fiúk házához.
Harry szobájában ledobtam a vállamról a táskát majd megmozgattam elgémberedett vállam. Legközelebb biciklivel megyek! Ránéztem az órára ami háromnegyed tizenegyet mutatott. Na most aztán csipkedhetem magam! Megfogtam a táskát és az ágyra borítottam a tartalmát. Kezembe vettem az egyik lila ruhám, magamhoz illesztettem, megnéztem a tükörben is hogy milyen is lenne. Nem, ez nem jó. Ráztam a fejem és ledobtam a fotelra. Felvettem egy feketét és az is ugyan úgy kötött ki. Hisz Harry nem temetésre visz akkor meg minek a fekete? A következő ruha ami a kezembe akadt eléggé jónak találtam így fel is vettem. Kicsit még nézegettem magam a tükörbe majd mentem sminkelni, sminkelés után már csak a megfelelő cipőt kerestem. Miután az is meglett eljött a fél tizenkettő. Kinéztem az ablakon és rájöttem hogy fel kell vennem egy harisnyát. Nagy nehezen magamra küszködtem, megigazítottam magamon a ruhát és nekiálltam a hajam elkészítéséhez. Begöndörítettem, később előkerestem a fehér szövetkabátomat amit tegnap elhoztam.
Kezemben a kabátommal és a telefonommal mentem le a lépcsőn a nappaliba, közben pedig azért imádkoztam hogy ne találkozzak a mi kis vendégünkkel. Mikor el akartam helyezkedni a kanapén rá jöttem hogy nem vettem fel ékszert. Felmentem a szobába elővettem egy kis köves fülbevalót.
-Sara itt vagy?! -hallottam Harry édes, mély hangját a földszintről.
-Megyek! -szóltam és már indultam is. A lépcső tetejénél megláttam Harry-t hogy a lépcső aljánál vár. Amint meglátott szemei felcsillantak. Ő is ki volt csípve. Vagyis ha a fehér pólót és egy zakót valamint szűk új fekete fari nadrág mondható annak. Nekem igenis mondható annak, hiszen elképesztően nézett ki! Lassan mentem le a lépcsőn hogy tovább tudjam őt csodálni. Ajkait mosolyra húzta és kinyújtotta felém a kezét. Elfogadva léptem le az utolsó lépcsőfokról is, egy hirtelen mégis magabiztos mozdulattal, rántott mellkasához és csókolt meg amit én persze egyből viszonoztam.
-Meseszép vagy! -mondta miután elváltak ajkaink, a homlokunkat egymáséhoz döntötte.
-Te pedig eszméletlenül helyes. -csúszott ki a számon amit nem is bántam, hisz igaz volt!
-Mehetünk? -kérdezte és össze kulcsolta a kezünket.
-Igen, miután felvettem a kabátomat.-bólintottam és a kanapéhoz mentem ahol a kabátom volt. Gyorsan belebújtam a mosópor és öblítő illatú anyagba majd a már az ajtóban várakozó Harry-hez mentem. -Mehetünk. -pusziltam meg. Kimentünk az ajtón, Harry bezárta, és siettünk a kocsihoz. Bepattanva a járműbe szerelmem beindította és indultunk is.
-Harry, hová megyünk? -kérdeztem egy kis idő múlva.
-Komolyan nem tudod milyen nap van? -kérdezte, fél szemmel rám sandítva.
-Nem. -nyomatosítottam egy fejrázással a válaszom. Harry megállt az egyik piros lámpánál és teljes felső testével felém fordult.Két keze közé fogta az arcom majd megszólalt.
-Boldog születésnapot Édesem! -és megcsókolt. A szívem hatalmasat ugrott azért hogy tudta azt hogy ma van a születésnapom mikor még én is elfelejtettem. Mikor észbe kaptam vissza csókoltam mire egy sóhaj szakadt fel belőle, egy jól eső sóhaj. Ezt az idilli pillanatot egy kocsi hangos dudaszója szakította meg. Elváltunk egymás ajkától majd Harry elindította a kocsit mivel a lámpa már zöld volt. Vigyorogtam mint egy elmekóros hogy ilyen figyelmes barátom van mint Ő.
-Köszönöm! -mosolyogtam rá. Felém villantott egy gyönyörű mosolyt majd tovább koncentrált a vezetésre. Figyeltem a kissé szétnyílt ajkait és szinte sóvárogtam érte.
-Ha tovább bámulsz, vagy bekarambolozok, vagy leállok és bekötöm a szemed. -nevetett jó ízűen mire szégyenlősen szegeztem pillantásom az aszfaltra.
Körülbelül tíz perc múlva egy hatalmas szórakozó helynél álltunk meg ahol csak néhány kocsi állt. Harry kiszállt majd gyorsan megkerülve a kocsit segített kiszállni.
-Remélem nem fogsz így fázni. -mondtam miközben belé karoltam és megindultunk befelé. Mikor az ajtó kinyílt semmit nem lehetett látni és hallani. Harry-re néztem aki csak engem nézett.
-Nincs itt semmi Harry. Minek jöttünk ide? -kérdeztem majd újra belenéztem a vak sötétségbe. Hallottam egy kattanást s feloltódott a villany előttem pedig több mint egy tucat embert láttam. A szemeim elnyíltak és csak néztem rájuk. Ott volt anya, David, a fiúk, rokonok, és még megannyi ismerős arc.
-Boldog 18. születésnapot Sara! -mondták egyszerre én pedig a könnyeimmel küszködtem.Ezt értem tették? Komolyan? De mikor szervezték? Istenem mennyi időt és energiát fektethettek ebbe bele.
-Köszönöm! -vetődtem karjai közé és úgy húztam magamhoz mintha az életem függene tőle. -Köszönöm.
-Megérdemled Édesem.- nyomott csókot ajkaimra, kézen ragadott és közelebb vitt az ember hadhoz.
Mindenki egyesévvel köszöntött fel és adta a kezembe a tőle szánt ajándékot. A legnagyobb ajándék talán a Louis és El-é volt. Egy hatalmas kék csomag volt piros masnival átkötve. Harry és anya javaslatára miszerint "túl sok időt venne igénybe ez a sok ajándék kicsomagolása" ezért majd otthon bontogatnom ki őket, így a srácok kihurcolták a kocsihoz. A Dj pultnál egy számomra ismeretlen embert állt és zenéket adott le amik nagyon jók voltak. Beszélgettünk, táncoltunk, nevettünk, hülyéskedtünk, ittunk -persze én csak kólát vagy koktélt mivel sem Harry, sem David nem engedte, és még nem is említettem anyát- ettünk. A zene egyszer csak elhallgatott és Harry mély hangja vette át.
-Figyelem emberek! Megérkezett a szerelmem tortája! - a jobb oldalra mutatott ahol és hatalmas tortát toltak be. Mikor a torta előttem megállt, elcsodálkozva, tátott szájjal mértem fel. A lila és a fehér valamint a bézs szín össze hangolása volt. A torta négy emeletes volt. Marcipánból voltak rajta képek rólam, kis baba képem majd azt követte a totyogó képem, óvodás kép, kis iskolás, aztán ballagási kép, majd egy szinte ma készült képem amin mindenki rajta van. Anya, David, Bella, Harry, Louis, Liam, Niall, Zayn, Danielle, Eleanor, Pezz, és én. Ez a kép volt a legfelső tortán. Mondanom sem kell hogy a szememet egyből elöntötték a könnyek.
-Remélem tetszik hugi. -hallottam meg bátyám hangját mire villám sebességgel bújtam karjai közé, és nem érdekelt hogy össze maszatolom az ingét.
-Egyszerűn nem találok rá szavakat.-húzódtam el és néztem végig a szeretteimen. -Köszönöm! Ez...ez csodálatos. Ez életem legszebb napja. -próbáltam megköszönni de úgy éreztem egyszerűen nem tudom átadni milyen mennyiségű örömöt érzek. Madarat lehetett volna fogatni velem.
-Sara! -hallottam ismét Hazz hangját a mikrofonból. -Van egy dal amit még senki nem hallott és szeretném ha meghallgatnátok! -mosolygott rám pimaszul, betett a DJ egy CD-t és elindult a dal. Szinte az elejétől fogva felismertem a szöveget! De mégis honnan szerezte meg? Jaj kit is érdekel, hisz eszméletlen! Az elején letaglózva néztem, majd észbe kaptam boldogan táncoltam Bella-val. Mikor vége lett Harry sietősen hozzám jött.
-Haragszol? -ölelt át, majd az egyik zene ütemére ringatóztunk, hiába volt a szám pörgős.
-Hogy haragudhatnék?
-Hát hogy belenéztem a vázlatfüzetedbe és még ki is írtam ezt a dalt. -nézett mélyen a szemembe, szinte azt éreztem hogy ellát a vesémig, vagy már azt is lássa hogy mit reggeliztem, bár nem hiszem hogy a müzli felismerhető lenne a hasamban, vagy mégis? Na jó hogy jutottam én el idáig? Jézusom!
-Nem, nem haragszom. -ráztam a fejem mosolyogva az előbb gondoltak miatt. De most komolyan a szemétől hogy juthattam el odáig hogy a hasamba mi van? Túl nagy a fantáziám. -szögeztem le magamban.- Milyen címet adtál neki? Hisz én nem adtam neki semmilyen címet.
-Igen adtam neki címet. -bólogatott mosolyogva.
-És el is árulod mi lett az? -nevettem fel.
-Strong. -mondta majd megcsókolt.
-Figyelem emberek habparty kint a hátsó udvaron! -Louis kiáltására váltunk szét majd néztük ahogy a tömeg fele kivonul. -Gyere hercegnő! -kapott fel Lou majd kirohant a hátsó udvarra. -Habparty!!! -üvöltötte és bele vetett minket a habba. Nevetve álltam fel és töröltem le az arcomról a habot.
-Wáá! -hallottam majd egy "habszörny" újra elnyelt engem a habokba. Mikor újra láttam szembe találtam magam a röhögő bátyámmal.
-Na megállj! -ugrottam rá és csikizni kezdtem, de egy baj volt, hogy neki volt erősítése, méghozzá öt. Hatan csikiztek, én pedig majd' megfulladtam a nevetéstől.
-Gyerekek! Gyerekek! Elég lesz! -szólt anya hangja mire véget ért a "kínzásom" és mind a hatan nevetve vagy mosolyogva mentünk be az épületbe, persze mindenki habos volt. Nekem a hajam teljesen szétment a ruhám nedves lett de nem bántam. Még jó hogy a hátsó udvar le volt fedve és nem volt hideg! Harry-vel a bárpultnál ülve beszélgettünk miközben én a üdítőmet fogyasztottam ő pedig egy sárgás színű koktélt ami alkohol mentes volt mivel az előbb bele ittam kíváncsiságból. Hazza egy szempillantás alatt fel pattant majd engem is magával húzva mentünk a DJ pulthoz majd elemelt egy mikrofont és beleszólt.
-Az ünnepelt most vágja fel a tortát, szóval mindenki fogjon egy tányért! -és már mentünk is a tortához amin égett a 18 gyertya. Kívántam majd egy erőteljes fújással eloltottam mindet.
-Mit kívántál? -suttogta a fülembe Harry mire elmosolyogtam.
-Hidd el meg fogod tudni ha eljön az ideje. -mondtam sejtelmesen, mire kaptam egy csókot.
Nos itt lenne az új rész! Írjátok le a véleményeteket róla! Nem tudom hogy tudok-e hozni Karácsonyig új rész szóval most mondom el a kis szövegem.
