Hi!! Nos itt vagyok egy újabb résszel amit születésnap alkalmával kaptok tőlem. :) Tudom sokáig nem voltam de sajnos történt egy-pár sajnálatos dolog a családban... Na de nem untatlak titeket itt van az új rész, remélem tetszik. Köszönöm a pipákat. Kérlek kommizatok :) Puszi Cappy <3
2013.11.15
-Sara gyere már! Miattad fogunk elkésni!! -ordibált már vagy tizedszerre Bella. Bella-nak már nagyon hiányoztam elmondása szerint ezért várt már a fiuknál mikor megtudta hogy Londonban vagyok.
-Mindjárt megyek csak hagy vegyem még fel a ruhám! De miért nem jössz fel? -dugtam ki a fejem a résnyire nyitott ajtómon és úgy kiabáltam vissza. Igen számomra még mindig túl korán van hogy fél óra alatt el tudjak készülni. Most itt állok kisminkelve pizsibe ki engedett hajjal.
-Azt hittem hogy fél óra alatt már össze tudtad magad kapkodni! -hát igen ,zsémbes. Lábad dübörgését hallottam a lépcsőtől így vissza mentem a szekrényemhez és a megfelelő ruhadarabokat kerestem. -Sara!!! Most már kapd össze magad! -förmedt rám. Nem is csodálom hogy mérges mivel már így is öt percünk van hogy be érjünk időben a suliba.
-De mit vegyek fel?? -kezdtem nyafogni.
-Jaj te nő!! -lökött félre a szerénytől majd kutakodni kezdett benne, az ágyra dobott pár ruhadarabot majd ki ment miközben szúrós pillantást kaptam tőle. Gyorsan magamra kapkodtam őket majd indultam is le.
-Sziasztok! -kiáltottam, majd eltűntünk az ajtó mögött. Kint szokatlanul hideg.
-Gyere! -ragadta meg a kezem Bella majd gyors tempóban haladtunk a járdán, a suli irányába. Mióta vissza jöttem Bellával még szorosabb lett a kettőnk közötti kapocs. Egy hétig próbáltuk elérni Beccát hogy megbeszéljük vele hogy mit miért tett pontosan. De mivel minden honnan letiltott vagy letörölt mindent nem tudtunk mit csinálni. A telefonszámát megváltoztatta, így nem tudtunk mit csinálni. Zayn, nos igen Zayn. Egy hétig beteg volt így nem ment egy interjúra ami azt váltotta ki hogy mindenki találgatott hogy mi lett vele. Miután tisztázta hogy csak azért nem ment mert nem akarta megfertőzni náthával az embereket újra helyre jött minden. Most még abban a fázisban van hogy belenyugodott hogy nem látja többet. Viszont én úgy vettem észre hogy egy kicsit túllépet rajta mivel egy lánnyal nagyon jól elbeszélget az utóbbi időkben. A gondolat menetemből egy kocsi dudálása zökkentett ki. Bell-el egyszerre néztünk oda. A fekete Audi ablakán Harry vigyorgott ránk, majd lehúzta az ablakot.
-Látom elkél egy fuvar. -gyorsan be pattantunk a kocsiba Bella hátra én pedig az anyósülésre.
-Megmentőnk vagy édesem.-adtam neki csókot majd elindult.
-Igen köszi.-hajolt a két ülés közé Bella.- Taposs a gázra Styles!! -mondta vagy inkább jelentette ki Bella, mire Styles nevetve a gázra taposott. A gyors tempónak köszönhetően csak 5 percet késtünk, bár a tanár így is meg tudott volna ölni minket a késésért. A suliidő hamar eltelt bár meg gazdagodtam egy 2-es dogával.
-El sem hiszem hogy ez az utolsó óránk. -ugrándozott Bella, miközben a tesiöltöző felé mentünk. Igen végre ez az utolsó óra, majd karácsony utánig nem kell jönni mivel a sulit felújítsák. -Olyan jó lesz, egész nap Niall-el fogok lenni. Vagy ő mondta hogy nem fog egyedül hagyni. Juj de várom. -ujjongott.
-Bell szerintem inkább öltözz. -mondtam nevetve. Miután sikeresen átöltözött az egész osztály kint vártuk mr. Sellon-t. Köztudott hogy az egész osztály -kivéve a fiukat - utálja. Mindig szinte ugyanazt csináljuk az órán. Mikor megláttuk hogy a naplóval a kezében közeledik beálltunk sorba. Végig nézett az osztályon majd elkezdte a névsorolvasást. Miután végzett, ki vitt minket. Hát bizonyára nem mondok újat azzal hogy szinte csontig fagytam. Mr. Sellon magához híven futással indította az órát. 1000 métert kellett lefutnunk.
-Bell te velem jössz! -fogtam meg barátnőm kezét.
-Még szép! -nevetett. Kocogással kezdtünk majd gyorsítottunk egy kicsit. -Mindjárt utolérnek a többiek, vagyis a fiúk.-mondta szaggatottan, levegő után kapkodva. Hát igaza is volt. A fiúk tömegével előztek meg minket.
-Jó popsi.-ütött a seggemre Milan. Ő az a tipikus szépfiú az osztályba. Viszont engem hidegen hagy nem másért mint a gigantikus egója miatt.
Elöntött a düh, utána eredtem mire utolértem már a tanár előtt voltunk. Épp adni akartam neki egy pofont mire Mr. Sellon meg ragadta a csuklóm.
-Wish! Ha megmeri ütni az igazgatóhoz viszem! -fenyegetőzött. -Megértette?- engedte el a csuklóm. Igen Milan volt az ő kis kedvence, foci mérkőzésekre viszi, és szinte mindig érnek el helyezést.
-De..-kezdtem volna szabadkozni de ő közbevágott.
-Tanár úr, Sara csak úgy utánam jött mert azt mondta hogy kellek neki egy éjszakára, de mikor mondtam hogy én nem akarok tőle semmit fel akart pofozni. -nézett rá kiskutyaszemmel miközben hazudott mint a vízfolyás.
-Mi?? Hisz ez nem is ig..
-Wish plusz három kör, és a szexuális életét a sulin kívül próbálja megbeszélni Peterson-nal. -Az arcom szinte tűz vörös lett, komolyan nem hiszem el hogy ennek a boromnak hisz! De jó hogy egy időre megszabadulok tőle! De ezt még meg fogja keserülni! Miután lefutottam a három kört, folytatódott az óra.
-Alig várom hogy hazamenjek! -ült le az öltözőben a padba Bella.
-Hidd el hogy nem vagy egyedül! -kaptam le a piros pólóm, és gyorsan belebújtam abba amibe jöttem suliba.
Miután átöltöztünk mentünk is kifelé a suliból. Kilépve az ajtón nagyot sóhajtottam. Majd mosolyogva ballagtunk le Bella-val a lépcsőn. A mosolyom azon nyomban lehervadt mikor megláttam, az egyik padon ülni Milan-t.
-O óóó. Sara ez nem jó ötlet gyere menjünk! -kezdett húzni Bell az ellenkező irányba az udvaron, kitéptem a kezem a szorításából és egyenesen Milan felé haladtam.
-Áh Wish! -állt fel. Én egy erőteljes kézmozdulattal adtam neki egy hatalmas pofont.
-Dögölj meg! -sziszegtem fogaim között. Dühös voltam, a kezem remegett, legszívesebben leordítottam volna a fejét de még türtőztettem magam.
-Hogy mondtad? -ragadta meg az állam. -Velem nem beszélhetsz úgy mit a kutyával Wish! Én nem hagyom! Az ilyenekért tőlem büntetés jár! -mondta halkan mégis erőteljesen. Meg kellet volna ijednem? Nos én nem tettem. Nem. Egyszerűen nem féltem tőle, hogy miért? Nem tudom.Megemelte a kezét majd egy nagy pofont hagyott az arcomon. Éreztem hogy bizseregni és égni kezd a terület. Majd újra lendítette a kezét, a szemem össze szorítottam, vártam az ütést de nem jött, az államat eleresztette. Kinyitottam a szemem és megláttam hogy Harry szinte vérben forgó szemmel nézi miközben úgy szorítja a karját hogy Hazz ujjai szinte már-már fehérek.
-Ha még egyszer kezet emelsz rá, megdöglesz! -ordította Harry majd elengedte a kezét Milan-nak és gyomorszájba vágta, erre a fiú a földre rogyott. Harry otthagyta és egyenesen felém jött. -Ne sírj kis csillagom. -simított végig arcomon és csak akkor tűnt fel hogy folynak a könnyeim. De nem azért folynak mert félek. Azért folynak mert mérhetetlen mennyiségű düh van bennem. -Gyere.-ölelte át a vállam majd puszit nyomott a homlokomra. Lassan sétáltunk Bella felé aki a kocsinál várt minket.
-Jaj Sara! -ölelt meg. -Ne sírj. -egy mosolyt erőltettem magamra, ez egy igazi műmosoly volt. -Harry menjetek csak én gyalog megyek, be kell ugranom még egy boltba. -Harry csak bólintott, elengedtem Bell-t, és beültem a Range Rover-be. Harry beült a vezető ülésbe és megvárta még leveszem a kabátom és a sálam. A sálat és a kabátot is a táskám után küldtem, a hátsó ülésre.
-Menjünk. -hangom csak suttogás volt, Harry mégis hallotta. Gázra taposott majd szeltük is az utcákat. Harry megállt egy általam még sosem látott helyen. A hely egyszerűen szemet gyönyörködtető volt. Az egyik oldalon egy hatalmas folyó volt, a másikon egy erdős rész, a "járda" egyszerűen gyönyörű volt. Mintha egy olyan helyre jöttünk volna ahol Londonnak nyoma se lenne, és így volt, nem olyan volt mintha egy másik kontinensre mentünk volna.
-Ez...ez gyönyörű. -suttogtam.
-Vedd fel a kabátod, nem akarom hogy megfázz.-nyúlt hátra a kabátomért majd átnyújtotta nekem. Megigézve szálltam ki a kocsiból.
Harry felém nyújtotta a karját, én pedig belé karoltam. Csendben sétáltunk egymást karolva és néha egy-egy csókot nyomva a másik ajkára. Olyan volt mintha nem is november lett volna, csak a hideg bizonygatta hogy, most bizony november van.
-Ezt a helyet mi csináltuk a srácokkal. -törte meg a csendet, felnéztem rá és kérdőn pillantottam rá. - Egyszer szerettünk volna távol lenni a médiától és csak mentünk össze vissza kocsival majd itt kötöttünk ki. Sok fenyő volt kidőlve, és mindenhol nagyobb kövek. Miután utánajártunk hogy nem tartozik ez a hely senkihez, titokban ki jártunk és próbáltuk helyre pofozni. Amin most megyünk, innen kidőlt fenyők. A fiúkkal mi alakítottuk ki és arra törekedtünk hogy minél természetesebb legyen. A nagyobb köveket lehordtuk a folyóhoz. Nem vágtunk ki egy fát sem, azért ilyen kacskaringós az "út". Mikor kész lettünk megegyeztünk hogy nem mondjuk el senkinek sem, csak akiben megbízunk annyira hogy elmondjuk, és tudjuk hogy nem mondja el senkinek. Most csak mi öten és te tudod illetve Gemma. -állt meg egy fából barkácsolt padnál. leült majd az ölébe ültetett magával szemben.
-Elképesztőek vagytok. -suttogtam ajkára. Harry lecsapott ajkaimra majd bejutást kér számba amit én meg is adtam neki. Harry keze lassan bevándorolt a kabátom alá majd egyre feljebb haladt oldalamon, nagy tenyerei amik hidegek voltak, rásimultam az oldalamra és felfelé haladt. Libabőrös lettem, amit Harry csak csak megmosolygott miközben csókolt. Egyszer a jobb oldalt belehasított az oldalamba mikor Harry hozzáért. Felszisszentem mire Harry riadtan nézett rám.
-Mi van ott? -kérdezte arcomat fürkészve.
-Nem tudom.-ráztam a fejem nyomatékul.
-Had nézzem. -bontotta volna ki a kabátom de kipattantam az öléből.-Sara!
-Kösz nem akarok lebetegedni. -indultam el arra amerről jöttünk.
-Akkor a kocsiban! -mondta és után jött.
-Na had lássam! -zárta be maga után a kocsiajtót Harry.
-Jaj na.-vettem le a kabátom. Harry magafelé fordított majd lassan kezdte felhúzni rajtam a rózsaszín anyagot. Arca eltorzult majd rám nézett.
-Mi történt? -kérdezte.
-Nem tu...-majd hirtelen bevillant. -Ooh
-Ooh? Mi? -vonta fel szemöldökét. -Az a rohadék tette? -kérdezte és szeme már sötétzöldben csillogott.-meséld el az elejétől kezdve!
-Izé...Úgy kezdődött hogy tesin futottunk ő pedig rácsapott a seggemre.-szegeztem le tekintettem.-aztán én utána mentem, vagyis szaladtam, mikor utolértem pofon akartam vágni de a tanár megfogta a csuklóm és megfenyegetett hogy ha meg merem ütni felvisz az igazgatóhoz. Ő meg be adta neki hogy én azt akartam hogy legyen az enyém éjszakára, tiltakozni akartam hogy nem igaz de nem engedte a tanár. Büntetésből futnom kellett plusz köröket. Utána voltak feladatok, felülés, kötélhúzás, satöbbi. A kötélhúzás után ő és egy haverja pakolta össze, direkt jöttek felém vele majd mikor oda értek, azzal húztak majd a haverja elengedte ő pedig tovább húzta. Gondolom akkor csinálhatta. -számoltam be neki a történtekről, bár nem tudom mennyire lett értelmes a beszámolóm. Harry szeme dühben izzó volt majd egyetlen ujját gyengéden húzta végig horzsolásomon. Ez a kis édes érintése is csípet így elvettem a kezét, ő csak rám nézet majd lehajolt és puszikkal halmozta el a területet. Lehúzta a felsőmet majd adott egy csókot, átnyúlt előttem megragadta a biztonsági övemet és becsatolt, majd magát is, végül elindult. Gyorsan, mérges volt, szinte már-már villámokat szórtak szemei. -Harry kérlek lassabban! -mondtam halkan, féltem nagyon gyorsan ment. -Harry vigyázz!! -kiáltottam el magam mikor jókora kő,- vagy mondhatjuk inkább szikladarabnak- bukkant fel az egyik kanyarban. Földút volt ezért nem is szabadott volna gyorsan menni. -Harry!!! -sikítottam....
