-Harry! Hova mész? -kiabáltam a szaladó barátomnak aki meg sem hallva mit kiabálok csak futott tovább, utána eredtem.-Harry állj már meg!! -kiáltottam de ő csak rohant tovább. A homlokomon már verejtékcseppek jeletek meg amik végig folytak az arcomon, de én tovább futottam Harry után. Meg állt majd csillogó zöld szemeivel a szemembe nézet. -Harry!!! Vigyázz!! -kiáltottam kétségbe esve de már késő volt, hangos fékcsikorgás és dudaszó majd egy hatalmas puffanás hallatszott.
Izzadtan és remegve ültem fel hirtelen az ágyon és sírni kezdtem. Harry azonnal felkelt majd felkacsolta a villanyt és ijedten ugrott mellém hogy karjaiba zárva megnyugtasson.
-Shhh nincs semmi baj.-suttogta a szavakat a fülembe álmos hangon.-Csak egy álom volt.-folytatta. A sírás egy idő után abbamaradt de a remegés még mindig megmaradt. -Jól vagy? -suttogta, a hangjában hallottam némi aggódást. Bólogattam így tudtára adtam a válaszom.-Még mindig remegsz! Mit álmodtál? -kérdezte bizonytalanul.
-Azt-azt hogy...elvesztettelek.-böktem ki halkan ő még is hallotta és még szorosabban vont magához.
-Soha, mondom soha nem fogsz elveszíteni ígérem. -motyogta a hajamba majd puszit adott. -Mindig itt leszek neked!-folytatta- Az csak egy buta álom volt!
Még egy fél órát ültünk az ágyban ölelkezve és Harry nyugtatgatott, lassan elnyomott az állom mikor már Harry szuszogását hallottam a vállamnál.
Reggel az ágyban fekve egyedül keltem fel betakarózva. Lassan fel ültem majd a nyuszis mamuszomba helyeztem a lábam és becsoszogtam a fürdőszobába. Le vettem a pizsamám majd belebújta egy barna színű csőnadrágba és egy piros kockás ingbe, tükörbe néztem és amit láttam nem is tudtam hogy magamat látom-e. Karikás szemek, nyúzott arc, kócos haj. Gyönyörű. Nagyon nehezen kifésültem a hajam majd oldalra fontam. A hideg víz rendbe szedte az arcom így nem tettem fel semmiféle sminket.-nem vagyok nagy rajongója ha itthon vagyok- majd egy alapos fogmosással kész is lettem. Be tettem még a fülbevalóm majd egy nyaklánc és a gyűrűm majd le indultam még mindig a nyuszis mamuszomban.
-Reggel! -intettem.
-Jó reggelt!-intett vissza William az asztalnál ülve.-Miért vagy ilyen nyúzott? -kérdezett
-A többiek?-próbáltam kerülni a témát ezért gyorsan kinyögtem egy kérdést.
-Elmentek a boltba bevásárolni. -rántott vállat, én közben a szekrényből vettem ki egy tányért hogy szedjek magamnak a rántottából. -Na akkor miért is vagy ilyen nyúzott? -kérdezett rá újra. De tudtam hogy úgy sem úszom meg. Sóhajtottam egyet majd választ adtam a kérdésére, miközben helyet foglaltam előtte.
-Este volt egy rémálmom és nem tudtam nyugodtam aludni.-mondtam majd eszembe jutott valami amit egyből fel is tettem neki.- Várj! Azt mondtad vásárolni mentek, de a srácok nem tudnak magyarul! Akkor hogy fognak fizetni és ilyenek?
-Úgy hercegnőm hogy Jake tudd magyarul illetve angolul, hahó! -nevet és mikor bele ivott a teájába azt egyből ki is köpte a mosogatóba, erre én csak nevettem és fulladoztam attól hogy milyen képet vágott- Melyik idióta tett a teába sót és nem cukrot? -morgott majd inkább vizet ivott az íz ellen.
-Biztos álmos volt az aki csinálta! -nevettem majd bele ittam a teámba... 100 km/órával rohantam a mosogatóhoz és köptem bele a sós teát -Fúúúújjjjj!!
-Hahaha!! Most megtanultad hogy ne röhögd ki a nagybátyád! -röhögött majd átnyújtott nekem egy nagy bögre vizet amit egyből le is húztam. A tea főzőhöz ment majd a csap felé vette az irány hogy ki öntse de ki kaptam a kezéből mire felvont szemöldökkel meredt rám.
-Ezt -mutattam a sós teára - nem kell ki önteni. Ha mi megszenvedtünk vele akkor ők is igyanak a finom teájukból! -mondtam ördögien mire William csak a szemöldökét húzogatta "gonoszan".
Miután megreggeliztünk és elpakoltunk ki mentem és adtam Lucifer-nek enni mivel az "őnagysága" nem volt hajlandó bejönni. Nos miután ezt elvégeztem vissza mentem a házba mivel nem volt valami meleg a levegő és a nyuszis mamuszom sem védet annyira a hideg ellen. Bementem majd felmentem az emeletre és előkotortam a telefonom majd kikerestem a nekem kellő számot, majd tárcsáztam a bátyámat.
-Szia!-köszönt bele vidáman. Mosoly húzódott az arcomra olyan jó volt hallani a hangját.
-Szia bátyus! Hogy vagy? Mesélj milyen ott? -érdeklődtem majd hátra dőlve az ágyon becsuktam a szemem és hallgattam.
-Jól vagyok köszi.-szinte elképzeltem ahogy mosolyog, amire még jobban mosolyogtam.-Jó itt lenni gyönyörű hely. Az osztálytársaim is tűrhetőek. Meséltem már rólad is nekik vagyis csak az egyik lánynak. -mondta egy kicsit elhalkítva az utolsó szót.-Már kezdesz nekem hiányozni, na meg persze anya. Tegnap fel akartalak hívni de nem tudtalak mert tanultuk az anyagot aztán meg fényképezgettünk. -mondta én csak hümmögve adtam tudtára hogy értem mit mond.-Na és te hogy vagy? Milyen ott? -érdeklődött.
-Jól vagyok, vagyis jól vagyunk.-nevettem el magam majd folytattam.-Nem változott sokat a hely bár mikor megérkeztünk egyből megrohamoztak az emlékek.-hallottam hogy megértően hümmög majd folytattam-Na meg a rajongók a fiúkat-nevettem majd ő is jóízű nevetésbe kezdett. -Jake még mindig szinte ugyan olyan mint volt, William pedig eszméletlen kedves. Na de ennyit erről. Mi van veled és azzal a lánnyal? -nyomtam meg az utolsó szót a végén. David nevetni kezdet majd felvázolta hogy mi van.
-Mielőtt kombinálni kezdenél, csak haverok vagyunk és azok is maradunk, mivel neki van valakije szóval ennyi. És attól hogy irtó jó fej és aranyos és úgy tekintek rá mint egy testvérre.-mondta majd hallottam valami sutyorgás a háttérben majd újra megszólalt. -Figyelj most mennem kell de később még felhívlak! Légy jó vagy rossz! Puszi szia! -mondta
-Rendben Szia puszi! -mondtam majd lettem. A telefont magam mellé tettem majd nagyokat sóhajtoztam és próbáltam nem a honvágyamra gondolni. Úgy 15 perc után már elzsibbadtam az egy helyben fekvéstől így nagy nyöszörgéssel felálltam és elvettem a laptopot az asztalról. Fel mentem facebook-ra és láttam hogy van 58 ismerősnek jelölésem, inkább meg sem néztem hanem ki léptem és felmentem twitter-re. A legutóbbi látogatásom óta ott is jócskán megnőtt a követőim száma, olvasgattam pár tweet-et majd megakadt a szemem egy tweet-en aminek a linkjét meg is nyitottam.A link egy sztár pletyka oldalt nyitott meg és a címre egyből fel figyeltem. A cím ez volt: Harry Styles a barátnője háta mögött kavar Magyarországon? Mikor elolvastam a szívem hevesen kezdett verni, mikor lentről hangokat hallottam és feltételeztem hogy megjöttek a srácok, így inkább bezártam majd le csuktam a laptop-ot és még mindig hevesen dobogó szívvel mentem le. A sejtésem beigazolódott mivel mindenki a konyhában volt és nevetett, kivéve egy személy, Harry.
-Sziasztok! -köszöntem majd felpattantam a pultra.
-Szia!!! -köszöntem vissza röhögve és láttam hogy a poharak amiben a sós tea volt üresek. Biztos meg itták, hát akkor nem csodálom hogy röhögnek. Hol lehet Harry? Lehet hogy az a pletyka igaz volt? Jaj Sara hogy gondolhatsz ilyet! Hiszen az csak egy pletyka nem igaz! Harry szeret,...vagy ne...de igen szeret!De most hol van, miért nincs itt? Haza jön és biztos elmondja! Igen tudom! -gondolatomból Zayn rángatott ki.
-Sara!!! -mondta a fülembe hangosan mire reflexből oda csaptam így kapott egy kisebb fajta pofont a most borostás arcára. -Hééé-vágta be a műdurcát
-Nem kell kiabálni, nem vagyok süket!-mondtam majd inkább ki mentem a konyhából. Most egyáltalán nincs kedvem hülyéskedni, vagyis addig biztos még nem tudom hol is van Harry. Erre a gondolatra vissza fordultam a konyhába. -Srácok hol van Harry? -kérdeztem.
-El ment valahová nem mondta hogy hova csak annyit hogy fél óra és itt lesz.-adta nekem a gyors választ Niall. Biccentettem, majd utam a lovakhoz vezetett ki, persze miután át vettem a mamuszom egy cipőre. Shine szinte kivirágzott mikor meglátott és egy nagy nyerítéssel tudtomra adta hogy bizony ő már várt.
Adtam neki enni majd felszereltem és kivezettem a boxból és kis lovaglásra. Mikor a hátán ülök nem érzek meleget, hideget, bezártságot ezek mind eltűnnek és maradnak az érzelmek amit még ő sem tudod elvenni.
Egyre messzebb értünk a háztól sőt mikor vissza fordultam már nem is láttam. Nem szóltam senkinek hogy eljövök de tudom hogy nem haragszanak meg, vagyis remélem. Shine-nal egy réthez mentem ami nekem nagyon kedves hely. Mikor meg álltunk leszálltam majd szembesültem hogy bizony ezt már átalakították egy kicsit de ahogy láttam be vihettem magammal az én pacimat. A gyeplőt fogva vezettem magam mellett, mikor egy csapat lány vett minket körül.
-Ugye te vagy Harry Styles barátnője? -kérdezett az egyik rövid, vörös hajú, szemüveges lány. A válaszom nem volt más mint egy apró meglepődött bólintás, majd utána jött a fekete leves.
-Jól csókol? -kérdezett az egyik, a szemem ki guvadt a kérdés hallatán. Hogy tudnak ilyen nyíltan kérdezgetni ilyet? Én sosem mernék ilyet kérdezni nyíltan. Inkább nem válaszoltam.
-Voltatok már úgy egy...-nem is hagytam hogy befejezze mit képzel? Te jó ég!
-Bocsánat de nekem most mennem kell! Sziasztok! -mondtam majd kivezettem a tömegből Shine-t és amilyen gyorsan csak tudtam felszálltam rá és el is mentünk a tömegtől.
Egészen William bácsiékig meg sem álltunk. Ott le szálltam majd be vezettem a boxába egy alapos ápolásra, majd be mentem a házba, ahol kíváncsi tekintettek meredtek rám a kanapéról.
-Hol voltál? -szólt egy mély hang.
-Valahol.-mondtam majd a konyhába mentem hogy töltsek magamnak egy pohár narancslevet.
-Sara kérdeztem valamit, és arra a valahol válasz, nem válasz! -jött után William.
-Hol van a narancslé? -tértem egy kicsit el a témától.
-Ott! -mutatott a hűtő felé. oda mentem és ki vettem majd egy poharat teletöltöttem.-Jó akkor most el mondod hogy hol a francba voltál kisasszony! -kicsit meglepődtem William-en hiszen még sosem volt ilyen. De viszont meg is értem.
-Lovagoltam!-mondtam majd ki viharoztam a konyhából és meg sem álltam az udvaron lévő függő hitaszékig. Bele ültem majd kicsit lökve magamon szürcsölgettem a narancslevemet.
Az ajtó kivágódott de nem érdekelt tovább tanulmányoztam a füvet. Valószínű hogy Jake vagy Liam esetleg valamelyik másik fiú jött ki. A személy meg állt előttem majd szép lassan néztem fel rá, mikor is megláttam hogy Harry az. Leguggolt elém majd a combomra tette a kezét és úgy nézett mélyen bele a szemembe.
-Baj van? -kérdezte halkan mire megráztam a fejem és magamra erőltettem egy műmosolyt. -Miért hazudsz? -kérdezte.
-Nem hazudok! -tiltakoztam hazugsággal. Jó vagy Sara! Szánalmas vagyok az biztos!
-Na jó akkor most elmondod mi a bajod! -mondta majd fel állt és le ült a másik ugyanolyan székre mint én.
-Nincs semmi bajom Harry! -fordultam felé.
-Sara, azt hittem mindent megbeszélünk ha valami baj van. Akkor tévedtem?-kérdezte és szinte úgy nézett bele zöld szemeivel az enyémbe hogy azt hittem a gondoltaimba is belelát.
-Nem Harry, nem tévedtél.-mondtam majd leszegeztem a tekintettem és tovább kémleltem a füvet.
-Akkor mond el.-nyúlt az állam alá majd felemelte és puszit nyomot a homlokomra. Mély levegőt vettem majd feltettem egy kérdést ami nyomta a szívem.
-Hol voltál? -kérdeztem halkan.
-Egy barátomnál. -mondta ki halkan szinte suttogva de én hallottam.
-Oké. -mondtam.
-Van még valami jól tudom? -kérdezte. Elmondjam neki, vagy ne? Ha elmondom akkor valószínű hogy mérges lesz vagy nyugodt marad, de kétlem. Ha nem mondom el akkor...akkor nem lesz semmi de ha nem tőlem tudja meg akkor megharagszik és ...és az nem lenne jó, nem szeretném. Üsse kő!
-Igen van.-gyűltek könnyek a szemembe erre Harry aggodalommal a szemében nézett rám. -Miért írta azt az egyik oldal hogy..-nem is hagyta hogy be fejezzem hanem egyből közbe vágott. Tudna róla? De honnan.
-Szóval olvastad? -nézett rám arcán különböző érzelmekkel. -hol találtál rá a cikkre?
-Twitter.-ennyit mondtam de ő értett mindent. -Valóban egy barátoddal voltál?-kérdeztem igenleges választ remélve.
-Nem-rázta a fejét -pont ez ügyben voltam az egyik helyen. -mondta. Szóval tudta és nekem nem szólt.
-Értem. -sóhajtottam majd inkább előre fordulva löktem meg egy kicsit magam.
-Figyel Sara, én sajnálom hogy nem mondtam el csak...
-Harry, semmi baj! Tényleg. -mondtam egy kis mosollyal az arcomon.
-Köszönöm. -mondtam majd fel állt, elém sétált majd meg csókolt, kezeivel segített fel állni majd levezette a derekamhoz majd ott összekulcsolta. A tarkóján összekulcsoltam én is kezem. Mikor elváltak ajkaink nagy levegőket véve hajtottam fejemet a nyakához.Így voltunk egy ideig majd felnéztem, ahogy nagy, zölden csillogó szemeivel a szemembe az álmom villant be. A könnyeket nem tudtam visszafogni, zokogva bújtam mellkasához és húztam magamhoz közel. Éreztem szíve heves verését a mellkasában.
-Édesem mi a baj? hmm? -kérdezte riadtan. Tudom hogy csak egy rossz alám volt, egy nagyon rossz álom, de...de annyira valósnak tűnt. Harry szorosan húzott magához. -Sara kérlek szólalj meg! Mond el miért sírsz! Sara megijesztesz! -mondtam szinte könyörögve. -Fáj valahol? -szerettem volna válaszolni neki de mikor arra jutottam hogy megszólalok beugrott a kép ahogy Harry rám néz és a kocsi, amitől újra sírógöcsöt kaptam. -Istenem .-fújt ki egy nagy levegőt majd éreztem ahogy lassan jobbra-balra dől és dúdol és egyismerős mégis új dallamot. Lassan kezdtem megnyugodni úgy 5 perc után Harry abba hagyta a dúdolást majd gyengéden eltolt magától. -Miért sírtál?-kérdezte miközben letörölte az arcomra száradt könnycseppeket. Mély levegőt vettem majd lassan kifújtam.
-Volt egy szörnyű álmom.-mondtam szaggatottan.-Amiben...amiben te szaladtál tőlem majd mikor megálltál
akkor...akkor a szemembe néztél és...és elütöttek Harry.-mondtam nagyokat sóhajtva. -Olyan rossz volt!
-Sara az csak egy buta álom volt semmi több, csak egy álom. -mondta.
Még egy kicsit beszélgettünk majd lassacskán bementünk a házba ahol 6 kíváncsi szempár tévedt ránk. Adtam Harry-nek egy csókot majd felszaladtam a szobánkba. Rendbe tettem magam majd mikor mentem volna le Liam szobájában csörömpölést hallottam. Gyorsan vissza szaladtam és megálltam az ajtóban. Óvatosan nyomtam le a kilincset majd kukucskáltam be. A szobában minden szanaszét volt és ez nem sima rendetlenség....
Izzadtan és remegve ültem fel hirtelen az ágyon és sírni kezdtem. Harry azonnal felkelt majd felkacsolta a villanyt és ijedten ugrott mellém hogy karjaiba zárva megnyugtasson.
-Shhh nincs semmi baj.-suttogta a szavakat a fülembe álmos hangon.-Csak egy álom volt.-folytatta. A sírás egy idő után abbamaradt de a remegés még mindig megmaradt. -Jól vagy? -suttogta, a hangjában hallottam némi aggódást. Bólogattam így tudtára adtam a válaszom.-Még mindig remegsz! Mit álmodtál? -kérdezte bizonytalanul.
-Azt-azt hogy...elvesztettelek.-böktem ki halkan ő még is hallotta és még szorosabban vont magához.
-Soha, mondom soha nem fogsz elveszíteni ígérem. -motyogta a hajamba majd puszit adott. -Mindig itt leszek neked!-folytatta- Az csak egy buta álom volt!
Még egy fél órát ültünk az ágyban ölelkezve és Harry nyugtatgatott, lassan elnyomott az állom mikor már Harry szuszogását hallottam a vállamnál.
Reggel az ágyban fekve egyedül keltem fel betakarózva. Lassan fel ültem majd a nyuszis mamuszomba helyeztem a lábam és becsoszogtam a fürdőszobába. Le vettem a pizsamám majd belebújta egy barna színű csőnadrágba és egy piros kockás ingbe, tükörbe néztem és amit láttam nem is tudtam hogy magamat látom-e. Karikás szemek, nyúzott arc, kócos haj. Gyönyörű. Nagyon nehezen kifésültem a hajam majd oldalra fontam. A hideg víz rendbe szedte az arcom így nem tettem fel semmiféle sminket.-nem vagyok nagy rajongója ha itthon vagyok- majd egy alapos fogmosással kész is lettem. Be tettem még a fülbevalóm majd egy nyaklánc és a gyűrűm majd le indultam még mindig a nyuszis mamuszomban.
-Reggel! -intettem.
-Jó reggelt!-intett vissza William az asztalnál ülve.-Miért vagy ilyen nyúzott? -kérdezett
-A többiek?-próbáltam kerülni a témát ezért gyorsan kinyögtem egy kérdést.
-Elmentek a boltba bevásárolni. -rántott vállat, én közben a szekrényből vettem ki egy tányért hogy szedjek magamnak a rántottából. -Na akkor miért is vagy ilyen nyúzott? -kérdezett rá újra. De tudtam hogy úgy sem úszom meg. Sóhajtottam egyet majd választ adtam a kérdésére, miközben helyet foglaltam előtte.
-Este volt egy rémálmom és nem tudtam nyugodtam aludni.-mondtam majd eszembe jutott valami amit egyből fel is tettem neki.- Várj! Azt mondtad vásárolni mentek, de a srácok nem tudnak magyarul! Akkor hogy fognak fizetni és ilyenek?
-Úgy hercegnőm hogy Jake tudd magyarul illetve angolul, hahó! -nevet és mikor bele ivott a teájába azt egyből ki is köpte a mosogatóba, erre én csak nevettem és fulladoztam attól hogy milyen képet vágott- Melyik idióta tett a teába sót és nem cukrot? -morgott majd inkább vizet ivott az íz ellen.
-Biztos álmos volt az aki csinálta! -nevettem majd bele ittam a teámba... 100 km/órával rohantam a mosogatóhoz és köptem bele a sós teát -Fúúúújjjjj!!
-Hahaha!! Most megtanultad hogy ne röhögd ki a nagybátyád! -röhögött majd átnyújtott nekem egy nagy bögre vizet amit egyből le is húztam. A tea főzőhöz ment majd a csap felé vette az irány hogy ki öntse de ki kaptam a kezéből mire felvont szemöldökkel meredt rám.
-Ezt -mutattam a sós teára - nem kell ki önteni. Ha mi megszenvedtünk vele akkor ők is igyanak a finom teájukból! -mondtam ördögien mire William csak a szemöldökét húzogatta "gonoszan".
Miután megreggeliztünk és elpakoltunk ki mentem és adtam Lucifer-nek enni mivel az "őnagysága" nem volt hajlandó bejönni. Nos miután ezt elvégeztem vissza mentem a házba mivel nem volt valami meleg a levegő és a nyuszis mamuszom sem védet annyira a hideg ellen. Bementem majd felmentem az emeletre és előkotortam a telefonom majd kikerestem a nekem kellő számot, majd tárcsáztam a bátyámat.
-Szia!-köszönt bele vidáman. Mosoly húzódott az arcomra olyan jó volt hallani a hangját.
-Szia bátyus! Hogy vagy? Mesélj milyen ott? -érdeklődtem majd hátra dőlve az ágyon becsuktam a szemem és hallgattam.
-Jól vagyok köszi.-szinte elképzeltem ahogy mosolyog, amire még jobban mosolyogtam.-Jó itt lenni gyönyörű hely. Az osztálytársaim is tűrhetőek. Meséltem már rólad is nekik vagyis csak az egyik lánynak. -mondta egy kicsit elhalkítva az utolsó szót.-Már kezdesz nekem hiányozni, na meg persze anya. Tegnap fel akartalak hívni de nem tudtalak mert tanultuk az anyagot aztán meg fényképezgettünk. -mondta én csak hümmögve adtam tudtára hogy értem mit mond.-Na és te hogy vagy? Milyen ott? -érdeklődött.
-Jól vagyok, vagyis jól vagyunk.-nevettem el magam majd folytattam.-Nem változott sokat a hely bár mikor megérkeztünk egyből megrohamoztak az emlékek.-hallottam hogy megértően hümmög majd folytattam-Na meg a rajongók a fiúkat-nevettem majd ő is jóízű nevetésbe kezdett. -Jake még mindig szinte ugyan olyan mint volt, William pedig eszméletlen kedves. Na de ennyit erről. Mi van veled és azzal a lánnyal? -nyomtam meg az utolsó szót a végén. David nevetni kezdet majd felvázolta hogy mi van.
-Mielőtt kombinálni kezdenél, csak haverok vagyunk és azok is maradunk, mivel neki van valakije szóval ennyi. És attól hogy irtó jó fej és aranyos és úgy tekintek rá mint egy testvérre.-mondta majd hallottam valami sutyorgás a háttérben majd újra megszólalt. -Figyelj most mennem kell de később még felhívlak! Légy jó vagy rossz! Puszi szia! -mondta
-Rendben Szia puszi! -mondtam majd lettem. A telefont magam mellé tettem majd nagyokat sóhajtoztam és próbáltam nem a honvágyamra gondolni. Úgy 15 perc után már elzsibbadtam az egy helyben fekvéstől így nagy nyöszörgéssel felálltam és elvettem a laptopot az asztalról. Fel mentem facebook-ra és láttam hogy van 58 ismerősnek jelölésem, inkább meg sem néztem hanem ki léptem és felmentem twitter-re. A legutóbbi látogatásom óta ott is jócskán megnőtt a követőim száma, olvasgattam pár tweet-et majd megakadt a szemem egy tweet-en aminek a linkjét meg is nyitottam.A link egy sztár pletyka oldalt nyitott meg és a címre egyből fel figyeltem. A cím ez volt: Harry Styles a barátnője háta mögött kavar Magyarországon? Mikor elolvastam a szívem hevesen kezdett verni, mikor lentről hangokat hallottam és feltételeztem hogy megjöttek a srácok, így inkább bezártam majd le csuktam a laptop-ot és még mindig hevesen dobogó szívvel mentem le. A sejtésem beigazolódott mivel mindenki a konyhában volt és nevetett, kivéve egy személy, Harry.
-Sziasztok! -köszöntem majd felpattantam a pultra.
-Szia!!! -köszöntem vissza röhögve és láttam hogy a poharak amiben a sós tea volt üresek. Biztos meg itták, hát akkor nem csodálom hogy röhögnek. Hol lehet Harry? Lehet hogy az a pletyka igaz volt? Jaj Sara hogy gondolhatsz ilyet! Hiszen az csak egy pletyka nem igaz! Harry szeret,...vagy ne...de igen szeret!De most hol van, miért nincs itt? Haza jön és biztos elmondja! Igen tudom! -gondolatomból Zayn rángatott ki.
-Sara!!! -mondta a fülembe hangosan mire reflexből oda csaptam így kapott egy kisebb fajta pofont a most borostás arcára. -Hééé-vágta be a műdurcát
-Nem kell kiabálni, nem vagyok süket!-mondtam majd inkább ki mentem a konyhából. Most egyáltalán nincs kedvem hülyéskedni, vagyis addig biztos még nem tudom hol is van Harry. Erre a gondolatra vissza fordultam a konyhába. -Srácok hol van Harry? -kérdeztem.
-El ment valahová nem mondta hogy hova csak annyit hogy fél óra és itt lesz.-adta nekem a gyors választ Niall. Biccentettem, majd utam a lovakhoz vezetett ki, persze miután át vettem a mamuszom egy cipőre. Shine szinte kivirágzott mikor meglátott és egy nagy nyerítéssel tudtomra adta hogy bizony ő már várt.
Adtam neki enni majd felszereltem és kivezettem a boxból és kis lovaglásra. Mikor a hátán ülök nem érzek meleget, hideget, bezártságot ezek mind eltűnnek és maradnak az érzelmek amit még ő sem tudod elvenni.
Egyre messzebb értünk a háztól sőt mikor vissza fordultam már nem is láttam. Nem szóltam senkinek hogy eljövök de tudom hogy nem haragszanak meg, vagyis remélem. Shine-nal egy réthez mentem ami nekem nagyon kedves hely. Mikor meg álltunk leszálltam majd szembesültem hogy bizony ezt már átalakították egy kicsit de ahogy láttam be vihettem magammal az én pacimat. A gyeplőt fogva vezettem magam mellett, mikor egy csapat lány vett minket körül.
-Ugye te vagy Harry Styles barátnője? -kérdezett az egyik rövid, vörös hajú, szemüveges lány. A válaszom nem volt más mint egy apró meglepődött bólintás, majd utána jött a fekete leves.
-Jól csókol? -kérdezett az egyik, a szemem ki guvadt a kérdés hallatán. Hogy tudnak ilyen nyíltan kérdezgetni ilyet? Én sosem mernék ilyet kérdezni nyíltan. Inkább nem válaszoltam.
-Voltatok már úgy egy...-nem is hagytam hogy befejezze mit képzel? Te jó ég!
-Bocsánat de nekem most mennem kell! Sziasztok! -mondtam majd kivezettem a tömegből Shine-t és amilyen gyorsan csak tudtam felszálltam rá és el is mentünk a tömegtől.
Egészen William bácsiékig meg sem álltunk. Ott le szálltam majd be vezettem a boxába egy alapos ápolásra, majd be mentem a házba, ahol kíváncsi tekintettek meredtek rám a kanapéról.
-Hol voltál? -szólt egy mély hang.
-Valahol.-mondtam majd a konyhába mentem hogy töltsek magamnak egy pohár narancslevet.
-Sara kérdeztem valamit, és arra a valahol válasz, nem válasz! -jött után William.
-Hol van a narancslé? -tértem egy kicsit el a témától.
-Ott! -mutatott a hűtő felé. oda mentem és ki vettem majd egy poharat teletöltöttem.-Jó akkor most el mondod hogy hol a francba voltál kisasszony! -kicsit meglepődtem William-en hiszen még sosem volt ilyen. De viszont meg is értem.
-Lovagoltam!-mondtam majd ki viharoztam a konyhából és meg sem álltam az udvaron lévő függő hitaszékig. Bele ültem majd kicsit lökve magamon szürcsölgettem a narancslevemet.
-Baj van? -kérdezte halkan mire megráztam a fejem és magamra erőltettem egy műmosolyt. -Miért hazudsz? -kérdezte.
-Nem hazudok! -tiltakoztam hazugsággal. Jó vagy Sara! Szánalmas vagyok az biztos!
-Na jó akkor most elmondod mi a bajod! -mondta majd fel állt és le ült a másik ugyanolyan székre mint én.
-Nincs semmi bajom Harry! -fordultam felé.
-Sara, azt hittem mindent megbeszélünk ha valami baj van. Akkor tévedtem?-kérdezte és szinte úgy nézett bele zöld szemeivel az enyémbe hogy azt hittem a gondoltaimba is belelát.
-Nem Harry, nem tévedtél.-mondtam majd leszegeztem a tekintettem és tovább kémleltem a füvet.
-Akkor mond el.-nyúlt az állam alá majd felemelte és puszit nyomot a homlokomra. Mély levegőt vettem majd feltettem egy kérdést ami nyomta a szívem.
-Hol voltál? -kérdeztem halkan.
-Egy barátomnál. -mondta ki halkan szinte suttogva de én hallottam.
-Oké. -mondtam.
-Van még valami jól tudom? -kérdezte. Elmondjam neki, vagy ne? Ha elmondom akkor valószínű hogy mérges lesz vagy nyugodt marad, de kétlem. Ha nem mondom el akkor...akkor nem lesz semmi de ha nem tőlem tudja meg akkor megharagszik és ...és az nem lenne jó, nem szeretném. Üsse kő!
-Igen van.-gyűltek könnyek a szemembe erre Harry aggodalommal a szemében nézett rám. -Miért írta azt az egyik oldal hogy..-nem is hagyta hogy be fejezzem hanem egyből közbe vágott. Tudna róla? De honnan.
-Szóval olvastad? -nézett rám arcán különböző érzelmekkel. -hol találtál rá a cikkre?
-Twitter.-ennyit mondtam de ő értett mindent. -Valóban egy barátoddal voltál?-kérdeztem igenleges választ remélve.
-Nem-rázta a fejét -pont ez ügyben voltam az egyik helyen. -mondta. Szóval tudta és nekem nem szólt.
-Értem. -sóhajtottam majd inkább előre fordulva löktem meg egy kicsit magam.
-Figyel Sara, én sajnálom hogy nem mondtam el csak...
-Harry, semmi baj! Tényleg. -mondtam egy kis mosollyal az arcomon.
-Köszönöm. -mondtam majd fel állt, elém sétált majd meg csókolt, kezeivel segített fel állni majd levezette a derekamhoz majd ott összekulcsolta. A tarkóján összekulcsoltam én is kezem. Mikor elváltak ajkaink nagy levegőket véve hajtottam fejemet a nyakához.Így voltunk egy ideig majd felnéztem, ahogy nagy, zölden csillogó szemeivel a szemembe az álmom villant be. A könnyeket nem tudtam visszafogni, zokogva bújtam mellkasához és húztam magamhoz közel. Éreztem szíve heves verését a mellkasában.
-Édesem mi a baj? hmm? -kérdezte riadtan. Tudom hogy csak egy rossz alám volt, egy nagyon rossz álom, de...de annyira valósnak tűnt. Harry szorosan húzott magához. -Sara kérlek szólalj meg! Mond el miért sírsz! Sara megijesztesz! -mondtam szinte könyörögve. -Fáj valahol? -szerettem volna válaszolni neki de mikor arra jutottam hogy megszólalok beugrott a kép ahogy Harry rám néz és a kocsi, amitől újra sírógöcsöt kaptam. -Istenem .-fújt ki egy nagy levegőt majd éreztem ahogy lassan jobbra-balra dől és dúdol és egyismerős mégis új dallamot. Lassan kezdtem megnyugodni úgy 5 perc után Harry abba hagyta a dúdolást majd gyengéden eltolt magától. -Miért sírtál?-kérdezte miközben letörölte az arcomra száradt könnycseppeket. Mély levegőt vettem majd lassan kifújtam.
-Volt egy szörnyű álmom.-mondtam szaggatottan.-Amiben...amiben te szaladtál tőlem majd mikor megálltál
akkor...akkor a szemembe néztél és...és elütöttek Harry.-mondtam nagyokat sóhajtva. -Olyan rossz volt!
-Sara az csak egy buta álom volt semmi több, csak egy álom. -mondta.
Még egy kicsit beszélgettünk majd lassacskán bementünk a házba ahol 6 kíváncsi szempár tévedt ránk. Adtam Harry-nek egy csókot majd felszaladtam a szobánkba. Rendbe tettem magam majd mikor mentem volna le Liam szobájában csörömpölést hallottam. Gyorsan vissza szaladtam és megálltam az ajtóban. Óvatosan nyomtam le a kilincset majd kukucskáltam be. A szobában minden szanaszét volt és ez nem sima rendetlenség....
Hali! Remélem tetszett a rész és sajnálom hogy ilyen sokára hoztam. Kérek minden olvasót hogy írja meg a véleményét a blogról!! Hiszen nekem nagyot számít!!!
