Halihóó
Hát itt van a nyári szünet! Nekem ez a nap egyben volt rossz és jó is. Sírtam mert ki ballagtam és soha nem látom már együtt az osztályom. És örültem mert le tudtam az életem egy szakaszát. Na tessék még most is elsírtam magam... Annyira sírtam mikor osztályfőnököm megölelt.
Most kívánok mindenkinek kellemes nyári szünetet, legyen sok boldog pillanat a nyári szünetben.
Nem fecsegek többet :) Jó olvasást kívánok. És terjesszétek a blogot!
Ui.: Tessék kommentelni :)
És feliratkozni!!!
És feliratkozni!!!
12. Rész Suli és meglepetés!
- Suuuulliiii!!!-ordított Lou torka szakadtából az arcomba. Nagyon meg ijedtem és egy hatalmasat sikítottam. Lou befogta a fülét majd ki ment a szobából. Mikor egy kicsit megnyugodtam a " kellemes" ébresztő után, kimásztam az ágyból és pizsamában le mentem a nappaliba ahol Lou boldogan mesél a fiúknak az ébresztőmről.
-Reggelt.-köszöntem majd lefeküdtem a szőnyegre ami a fiúk előtt volt.
-Neked is. -hallottam a választ egyszerre mindenkitől.
-Miért nem öltözöl? Mindjárt itt lesznek a lányok és mentek.-mondta Liam. Nyöszörögtem egy sort majd megszólaltam.
-Azért mert majd el alszok. -mondtam majd össze húztam magam a szőnyegen mint egy kiscica
-De el fogsz késni. -mondta Niall miközben valamit evett
-Nem érdekel.-motyogtam
-Na jó akkor más módszer.-hallottam Zayn hangját.-Ha nem kelsz fel onnan és nem mész fel öltözni akkor le öntelek vízzel.-mondtam komolyan, de tudom hogy úgyse tenné meg.
-Nem érdekel.-motyogtam. Hát korán reggel bő a szókincsem. Hallottam ahogy valamelyik fiú fel áll majd hogy el megy. A szemem be volt csukva mert ki nyitni se volt erőm, ezért nem láttam hogy ki és hogy hova megy. Pár perc múlva vissza jött majd jég hideg víz landolt rajtam. Fel ugrottam majd 5 nevetőgörcsös fiúval találtam magam szemben. Dühösen néztem Zayn-re aki egy nagy edényt tartott a kezében.
-Zayn!!-kiabáltam a röhögő fiúra
-Mi-mi van...-röhögött.-én mond-mondtam hogy le öntelek, ha nem kelsz fel.-mondta közbe-közbe röhögve -Menj fel és öltözz át.-utasított Harry majd fel állt és megölelt majd megcsókolt. Miután elváltunk Zayn-re és a többi röhögő srácra nyújtottam a nyelvem, majd fel szaladtam a szobába, be zártam magam után az ajtót. Le kaptam a vizes pizsamám majd be tettem a szennyesbe. Bugyiban és melltartóban álltam a szekrény előtt és néztem azt a kevés ruhát ami itt van és töprengtem mit vegyek fel. Végül egy fekete Free Hugs feliratú rövid ujjú pólót és egy rövidnadrágot választottam.
Miután fel tettem egy halvány alap sminket ki mentem a szobából a táskámmal együtt. Mikor le értem a lépcsőn a fiúk épp a lányokkal tartottak traccs partit.
-Sziasztok!-intettem-Indulhatunk vagy még beszélgettek egy órát?-kérdeztem nevetve
-Szia! Indulhatunk -mondták egyszerre. Elköszöntünk a fiúktól, Harry-nél egy kicsit elidőztem majd egy csók után indultunk. Mivel gyalog mentünk a suliig az egész utat végig beszélgettük.
A suliban nagyon unalmas volt, ezért nagyon örültem mikor a szünetre csengettek. Ki pattantam a padból majd ki mentem a folyosóra, ekkor jött szembe velem egy kellemetlen személy. Mint mindig most is lenézően nézet, majd megállt előttem. Össze fonta maga előtt a karját majd megszólalt.
-Hali. Azt hallottam hogy te Harry Styles-el vagy. Igaz?-kérdezte nyafogósan és a rágógumiján csámcsogott.
-Igen igaz.-adtam neki a flegma választ.
-Chh nem tudom mit eszik rajtad tiszta gyerekes vagy. Bár lehet hogy egy körre jó leszel neki. Hiszen ha meg tudja hogy én is itt vagyok egyből dobni fog téged drága Sarácska .-ahogy ezt a mondatott mondta bennem a pumpa úgy ment fel minden egyes szavánál. És mi az hogy Sarácska?! Forduljon fel.
-Na ide figyelj! Harry-nek te úgysem kellenél mivel ő nem bukik az ilyen k*rvákra mint te vagy. És hogy tudd a nevem Sara és nem Sarácska!- dühöngtem ki magam majd sarkon fordultam és vissza mentem a terembe. Be vágtam magam a padba majd vártam a tanárt. A nap többi része lassan telt de amikor ki csengettek az utolsó óráról is megkönnyebbülve mentem ki a suliból. Mikor ki értem az ajtón és meg láttam egy személyt a szívem egy hatalmasat dobbant a szemem pedig nagyra nyílt. Sírva fakadtam és szaladni kezdtem felé majd a karjaiba ugrottam. A vállam rázkódott a sírástól de ő csak szorított magához.
-Szia nagylány.-mondta majd el húzódtam tőle.
-Szia. -hüppögtem.-hogy hogy itt vagy?
-Gyere a kocsiban elmondok mindent.-mondta a bátyám majd be szálltunk a kocsiba. Ott még meg öleltem majd be indította a kocsit és elindultunk haza és nem a fiúkhoz.
-Hogy hogy itt vagy?-kérdeztem meg újból
-Hamarabb haza jöttünk anyával. Már tegnap előtt tudtuk hogy ma fogunk jönni.-mondta fülig érő mosollyal
-És miért nem szóltatok?-vontam fel a szemöldököm.
-Meglepetés! -mondta
-Anya hol van?
-Bent.-ahogy ki mondta a kocsi megállt én pedig ki ugrottam belőle majd be sprinteltem a házba. Amikor be érte megtaláltam anyát aki épp a kanapén ült. A nyakába ugrottam majd szorosan öleltem őt.
-Szia kincsem, hogy vagy?-érdeklődött
-Szia! Jól te?-kérdeztem mikor elváltam tőle.
-Remekül. Ugye nem haragszol hogy nem szóltunk hogy hamarabb jövünk?
-Nem-ráztam a fejem. Majd meg láttam az én bőröndömet.-Mit keres itt a bőröndöm?-kérdeztem és az említett tárgyra mutattam.
-Már 9 órától itthon vagyunk és David mondta hogy át hozza a holmid. Harry segített neki össze pakolni.-mondta
-Aha.
-Amúgy szeretnék már találkozni a barátoddal és a barátaiddal!
-Rendben mikor akarod hogy itt legyenek?-kérdeztem.
-Akár két óra múlva is jöhetnek addig csinálok valami kaját. -mondta majd fel állt és a konyhába ment.
-Anya nincs itthon semmi kaja mert tudod hogy nem voltam itthon.... -magyaráztam de nem hallgatott meg
-Tudom kincsem! Már a bátyáddal voltunk vásárolni. -adta a válasz.
-Oké megyek a fiúkhoz és áthívom őket.-mondtam majd fel álltam a kanapéról és el akartam indulni.
-Várj veled megyek.-futott oda a bátyám
-Oké.
Miután el mentünk a fiúkhoz beszélgettünk és mesélt David.
-Van egy nagyon jó sztori ami körülbelül egy hete történt.-mondta David.
-Akkor hagy halljuk-mondtuk egyszerre majd felé fordultunk a kanapén.
-Reggel tiszta feketében voltam és fel tettem egy fekete sapkát majd mivel hideg volt fel vettem egy hosszú nyakú felsőt fel hajtottam a nyakát és fel tettem a sapkát majd elmentem sétálni. Egy nénike jött velem szembe és azt hitte hogy rabló vagyok. El kezdett sikítozni meg a kis retiküljével ütögetni. Nem tudom mi volt abba a kis táskába de nagyon nagyokat csapott. Mondtam neki hogy nem vagyok tolvaj de ő csak sikítozta hogy " segítsenek tolvaj meg akar erőszakolni"-utánozta a hangját a néninek- Majd oda jött egy rendőr és le szedte rólam a nénikét és azt mondta neki hogy ő előbb juttatna engem kórházba sem mint én őt.-a végére már mindenki dőlt a nevetéstől. 15 perc múlva már megnyugodtunk ezért úgy döntöttünk hogy elindulunk hozzánk.
-Sziasztok!-intettem-Indulhatunk vagy még beszélgettek egy órát?-kérdeztem nevetve
-Szia! Indulhatunk -mondták egyszerre. Elköszöntünk a fiúktól, Harry-nél egy kicsit elidőztem majd egy csók után indultunk. Mivel gyalog mentünk a suliig az egész utat végig beszélgettük.
A suliban nagyon unalmas volt, ezért nagyon örültem mikor a szünetre csengettek. Ki pattantam a padból majd ki mentem a folyosóra, ekkor jött szembe velem egy kellemetlen személy. Mint mindig most is lenézően nézet, majd megállt előttem. Össze fonta maga előtt a karját majd megszólalt.
-Hali. Azt hallottam hogy te Harry Styles-el vagy. Igaz?-kérdezte nyafogósan és a rágógumiján csámcsogott.
-Igen igaz.-adtam neki a flegma választ.
-Chh nem tudom mit eszik rajtad tiszta gyerekes vagy. Bár lehet hogy egy körre jó leszel neki. Hiszen ha meg tudja hogy én is itt vagyok egyből dobni fog téged drága Sarácska .-ahogy ezt a mondatott mondta bennem a pumpa úgy ment fel minden egyes szavánál. És mi az hogy Sarácska?! Forduljon fel.
-Na ide figyelj! Harry-nek te úgysem kellenél mivel ő nem bukik az ilyen k*rvákra mint te vagy. És hogy tudd a nevem Sara és nem Sarácska!- dühöngtem ki magam majd sarkon fordultam és vissza mentem a terembe. Be vágtam magam a padba majd vártam a tanárt. A nap többi része lassan telt de amikor ki csengettek az utolsó óráról is megkönnyebbülve mentem ki a suliból. Mikor ki értem az ajtón és meg láttam egy személyt a szívem egy hatalmasat dobbant a szemem pedig nagyra nyílt. Sírva fakadtam és szaladni kezdtem felé majd a karjaiba ugrottam. A vállam rázkódott a sírástól de ő csak szorított magához.
-Szia nagylány.-mondta majd el húzódtam tőle.
-Szia. -hüppögtem.-hogy hogy itt vagy?
-Gyere a kocsiban elmondok mindent.-mondta a bátyám majd be szálltunk a kocsiba. Ott még meg öleltem majd be indította a kocsit és elindultunk haza és nem a fiúkhoz.
-Hogy hogy itt vagy?-kérdeztem meg újból
-Hamarabb haza jöttünk anyával. Már tegnap előtt tudtuk hogy ma fogunk jönni.-mondta fülig érő mosollyal
-És miért nem szóltatok?-vontam fel a szemöldököm.
-Meglepetés! -mondta
-Anya hol van?
-Bent.-ahogy ki mondta a kocsi megállt én pedig ki ugrottam belőle majd be sprinteltem a házba. Amikor be érte megtaláltam anyát aki épp a kanapén ült. A nyakába ugrottam majd szorosan öleltem őt.
-Szia kincsem, hogy vagy?-érdeklődött
-Szia! Jól te?-kérdeztem mikor elváltam tőle.
-Remekül. Ugye nem haragszol hogy nem szóltunk hogy hamarabb jövünk?
-Nem-ráztam a fejem. Majd meg láttam az én bőröndömet.-Mit keres itt a bőröndöm?-kérdeztem és az említett tárgyra mutattam.
-Már 9 órától itthon vagyunk és David mondta hogy át hozza a holmid. Harry segített neki össze pakolni.-mondta
-Aha.
-Amúgy szeretnék már találkozni a barátoddal és a barátaiddal!
-Rendben mikor akarod hogy itt legyenek?-kérdeztem.
-Akár két óra múlva is jöhetnek addig csinálok valami kaját. -mondta majd fel állt és a konyhába ment.
-Anya nincs itthon semmi kaja mert tudod hogy nem voltam itthon.... -magyaráztam de nem hallgatott meg
-Tudom kincsem! Már a bátyáddal voltunk vásárolni. -adta a válasz.
-Oké megyek a fiúkhoz és áthívom őket.-mondtam majd fel álltam a kanapéról és el akartam indulni.
-Várj veled megyek.-futott oda a bátyám
-Oké.
Miután el mentünk a fiúkhoz beszélgettünk és mesélt David.
-Van egy nagyon jó sztori ami körülbelül egy hete történt.-mondta David.
-Akkor hagy halljuk-mondtuk egyszerre majd felé fordultunk a kanapén.
-Reggel tiszta feketében voltam és fel tettem egy fekete sapkát majd mivel hideg volt fel vettem egy hosszú nyakú felsőt fel hajtottam a nyakát és fel tettem a sapkát majd elmentem sétálni. Egy nénike jött velem szembe és azt hitte hogy rabló vagyok. El kezdett sikítozni meg a kis retiküljével ütögetni. Nem tudom mi volt abba a kis táskába de nagyon nagyokat csapott. Mondtam neki hogy nem vagyok tolvaj de ő csak sikítozta hogy " segítsenek tolvaj meg akar erőszakolni"-utánozta a hangját a néninek- Majd oda jött egy rendőr és le szedte rólam a nénikét és azt mondta neki hogy ő előbb juttatna engem kórházba sem mint én őt.-a végére már mindenki dőlt a nevetéstől. 15 perc múlva már megnyugodtunk ezért úgy döntöttünk hogy elindulunk hozzánk.
